Az ellenzéket még mindig sokszor éri az a vád, hogy kommunisták, vagy ex-kommunisták. Maga a csuti geci is gyakran él ilyen fordulattal. Ez a vád cinikus, hamis,hazug, sőt, visszaüt, ugyanis a Fidesz sokkal inkább ex-kommunista és ez szintén egy köztudott dolog. Évek óta megjelenik ez a kritika a válaszokban, és nagyon sok helyen megosztanak egy hol pontosabb, hol kicsit eltúlzott, pontatlan listát a Fidesz kommunistáriról. Ezek a listák, mondom nagyjából helyesek, pár esetben kétséges a kommunista és a Fideszes kötődés. Olyan név is szerepel néha ezeken a listán, aki már meghalt, a lista nyilván korábban keletkezett. Mellesleg Kerényi Imre halála semmit nem von le abból, hogy végig hithű Fideszes volt, és a rendszerváltás előtt meg MSZMP tag volt. De azért én őt kihúztam a listáról, mert bár most még aktuálisnak gondolnám a nevét, de mondjuk 5 év múlva már nem, és ez az oldal meg fog maradni.
Sok ilyen lista kering a neten, én ebből egy kicsit szűrtem, és aktualizáltam.
“Stumpf István – nemrég még alkotmánybíró, volt MSZMP-tag, a Hazafias Népfront volt alelnöke,
Járai Zsigmond – a Költségvetési Tanács volt elnöke, volt MSZMP-tag, volt kormánytag, III/II-es együttműködő,
Matolcsy György – az MNB elnöke, Orbán-kormány volt nemzetgazdasági minisztere, volt MSZMP-tag, III/II-es együttműködő,
Martonyi János – volt külügyminiszter, volt MSZMP-tag, kormánytag, III/II-es együttműködő,
Pintér Sándor – jelenleg belügyminiszter, volt MSZMP-titkár,
Schmitt Pál – volt köztársasági elnök, 1989 előtt pedig miniszterhelyettes,
Szita Károly – jelenleg fideszes kaposvári polgármester, volt III/III-as együttműködő,
Mikola István – az első Orbán-kormány egészségügyi minisztere, 2006-ban a miniszterelnök-helyettesi poszt jelöltje, a Hazafias Népfront alelnöke volt,
Fónagy János – jelenleg államtitkár, volt MSZMP-tag,
Varga Mihály – jelenleg fideszes országgyűlési képviselő, pénzügyminiszter, volt KISZ-titkár,
Deutsch Tamás – jelenleg EP-képviselő, volt KISZ-titkár,
Orbán Viktor – miniszterelnök. Saját bevallása szerint kiváló úttörő, és nagyon lelkes KISZ-titkár volt.
Kövér László – fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány házelnöke, volt KISZ-titkár, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága alá tartozó Társadalompolitikai Intézet munkatársaként is dolgozott.
Kásler Miklós – aktív KISZ-mozgalmár.
Sok embernek egy ilyen lista elég is, elhiszi, nem néz utána, hogy mi igaz ebből. Ezért nézzünk egy kicsit utána, mi igaz, vagy mi igazolható ebből! Természetesen nehéz utánajárni annak, hogy ki volt tényleg MSZMP tag, és a rendszerváltás előtti betöltött pozíciókat is sokszor nehéz igazolni. Ehhez el kéne menni levéltárakba, hírarchívumokba. A legtöbb esetben meg fogok elégedni a Wikipédiával. Ott olyan állítások vannak, amelyeket helyenként igazoltak, illetve legalábbis több ember véleményének konszenzusa.
Stumpf István a Wikipédia szerint MSZMP tag volt, a Hazafias Népfront Elnöke. Ez elég erős ideológiai kötődés a Kádár-rezsimhez. A Fidesz kapcsán nem tudok arról, hogy tag lett volna, de ennek oka inkább az lehet, hogy ő keresztapja volt a Fidesznek, és ehhez nem illett a belépés. 2010-ig világosan elkötelezett a Fidesz irányában szoros a kapcsolata a Fidesszel és a kormánnyal. 2010 után sem volt látványos szakítás, nem mondta ki nyilvánosan, hogy szakított volna a Fidesszel.
Járai Zsigmond a rendszerváltás előtt már szép pályafutást épített ki magának:
“1971 és 1976 között végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet (ma Budapesti Corvinus Egyetem). 1976 és 1987 között az Állami Fejlesztési Banknál dolgozott különböző beosztásokban (villamosenergia-ipari beruházási előadó, pénzügyi revizor, a közgazdasági főosztály főelőadója, közgazdasági és értékpapír osztály vezetője). Eközben 1977 és 1979 között közgazdasági szakértő volt Mongóliában.
Kapcsolata az újra kétszintűvé váló bankrendszerrel korán kezdődött: 1987-ben a Budapest Bank értékpapír irodájának vezetője lett. Ezt a posztot a következő évig töltötte be, amikor vezérigazgató-helyettes lett.
1989-ben pénzügyminiszter-helyettessé nevezték ki, ebben a minőségében az Állami Bankfelügyelet (szintén egy nemrégen alakult intézmény) igazgatója volt.”
Az Orbán kormány alatt pénzügyminiszter, MNB elnök és a Költségvetési Tanács elnöke is volt. Jelenleg Mészáros Lőrinccel együtt kommunizálják el az EU-támogatásokat.
Matolcsy György a Wikipédia szerint MSZMP tag volt, ő is szép karriert kezdett el már a Kádár-rendszerben:
“Diplomájának megszerzése után egy évig az Iparszervezési Intézet munkatársa, majd 1981-ig a Pénzügyminisztérium ipari főosztálya, illetve 1985-ig a miniszteri titkárság főelőadója, majd osztályvezetője volt.”
Fidesz tag is, és közismert, hogy a Fidesz kormányban államtitkár, miniszter, MNB-elnök is volt.
Martonyi János a Wikipédia szerint MSZMP tag volt és a Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetőjévé nevezték ki. Ez azért nem semmi.
A Fideszbe belépett és külügyminiszter volt. Ez is egyértelmű. Nemrég még az olimpia egyik nagykövete volt a Fidesztől vagy Fideszes konferencián adott elő.
Pintér Sándor a Wikipédia szerint tényleg MSZMP tag volt, ezenkívül, és ennek megfelelően szépen haladt is a ranglétrán:
“Főiskolai diplomájának megszerzése után 1985-ig az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának előadója, majd főelőadója volt. 1985-ben átkerült a Budai Rendőrkapitányságra bűnügyi osztályvezetőnek, majd megbízott kapitányságvezetőnek. 1988-ban átirányították a Pest Megyei Főkapitánysághoz, ahol a vizsgálati osztály vezetőjévé nevezték ki. “
A Fidesszel való kapcsolata nyilvánvaló, hiszen Belügyminiszter.
Fónagy János a Wikipédia szerint tényleg MSZMP tag volt. Ezenkívül:
“A jogtanácsosi szakvizsgát követően jogtanácsos volt 1981-ig a putnoki mezőgazdasági termelőszövetkezetnél (mgtsz), majd 1988-ig vezető jogtanácsosa az Ózdi Kohászati Üzemeknél.
1984 és 1986 között a vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettese, majd 1989-ig a marketing szakágazat igazgatója volt. “
Szintén a Wikipédia szerint Fidesz tag, és államtitkár Orbán kormányában.
Schmitt Pál a rendszerváltás előtt ugyebár a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke volt, és miniszter-helyettes. Ez azért jelent valamit. A Fideszbe belépett, és mint ismeretes, köztársasági elnöke lett Orbánnak, amibe szerencsére belebukott, de ez nem von le semmit a kölcsönös elkötelezettségről. Alacsony lánggal, bukására és korára való tekintettel, de azért még a Fidesz aktív tagja. Elsősorban “sportszakértőként“.
Szita Károlyről tényleg az igaz, ami a listában szerepel, Fideszes polgármester régóta, de ügynök volt.
Mikola István a Hazafias Népfront alelnöke volt, a Fidesz alatt meg ugye egészségügyi miniszterig vitte. Ahogy a listában szerepel. Ő is mindkét rezsimben szépen képes volt építgetni a karrierjét.
Fónagy János a Wikipédia szerint “A jogtanácsosi szakvizsgát követően jogtanácsos volt 1981-ig a putnoki mezőgazdasági termelőszövetkezetnél (mgtsz), majd 1988-ig vezető jogtanácsosa az Ózdi Kohászati Üzemeknél.1984 és 1986 között a vállalat gazdasági vezérigazgató-helyettese, majd 1989-ig a marketing szakágazat igazgatója volt. “
A Fidesznek tagja, és többször volt mindenféle államtitkár.
Varga Mihály, Deutsch Tamás és Orbán Viktor a Fidesz alapító tagjai, abba a generációba tartoznak, akik a Kádár-rendszerben már nem vihették többre, mint Kisz-titkárságig, de odáig azért vitték, ilyen gátlásaik nekik nem voltak. A Fideszes szerepükről sem kell különösebben mit bizonygatnom.
Kövér László esetét azért érdemes külön venni, mert össze szokták keverni az apjával, aki MSZMP tag volt. Mondjuk az ostoba náciknál az ilyen is simán érv szokott lenni, ők sokszor a felmenőik alapján szidnak valakit. Kövér maga viszont 1986. február-szeptember között az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézete ifjúságkutató csoportjának segédmunkatársa volt. Ő tehát pár évvel idősebb Orbánéknál, és ennek megfelelően azért jobban belefolyt a régi rendszerbe.
Na most ha ezt a listát összevetjük az ellenzéki pártokban most fontos szerepeket betöltő politikusokkal, akkor Gyurcsány Ferencnek van egy hasonló múltja, amivel egyébként nyilvánosan, egyértelműen és tisztán leszámolt, nem is egyszer. Ezen kívül én nem tudok jelentősebb ellenzéki politikusról, akiknek ilyen múltja lenne. Az ellenzékben olyan pártok vannak, amelyek részben teljesen új pártok, a régi pártok pedig nagyon nagy részben lecserélték vezető politikusaikat olyan emberekre, akik a rendszerváltás előtt nem is tölthettek be különösebb szerepet, még KISZ-titkárok se voltak. Az ellenzéki pártok tényleg megfiatalodtak, megújultak. Akármennyire is hiszik esetleg még mindig sok a buta szavazó, hogy nem.
Nem foglalkozok itt azzal sem, hogy ugyanezekből az életrajzokból az is kivehető, hogy a Sorosozó Fidesz mennyi tagja volt kifejezetten Soros-ösztöndíjas. Erről majd esetleg csinálok egy másik posztot.
A Soros-kérdés, a kommunista kérdés, a Fidesz liberális-konzervatív fordulata, ezek mind mind kirajzolnak egy olyan konklúziót is, hogy természetesen lehet azzal jönni, hogy ezek a Fideszesek nem is voltak annyira kommunisták. Liberálisak is csak bohó, fiatalos felindulásból voltak. Igazából KISZ titkárok azért voltak, mert aktívak voltak, nyomulni akartak. Soros-ösztöndíjasok is azért voltak, mert nyomultak a pénzre. Nincsenek ezek mögött elvek. De, ha ezt mondjuk, és ezt vonjuk le tanulságként, akkor egy ugyanolyan súlyos vád éri a Fideszt. Az a vád, hogy ezek nem mások, mint nyomulós, diktátor faszok, akik bármilyen rendszerben csak nyomulnak, bármilyen ideológiát felhasználnak, majd eldobnak. Szép szóval ezek opportunista karrier-építők. De hangsúlyoznám, hogy nem csupán cinikus opportunisták. Az opportunista karrieristák sok esetben csak építik a karrierjüket, de különösebben nem ártanak másoknak, legalábbis nem szándékosan, közvetlenül, vagy legfőbb okként. A Fideszes, nyomulós barmaink viszont kifejezetten ártanak, leginkább, mióta hatalmon vannak. És sokan közülük ártottak akkor is, amikor az átkosban hatalmon voltak.
Nem térek ki itt arra sem, hogy a “kommunista” jelző alatt mit értünk. Amikor a Fideszesek kommunistáznak, ők se finomkodnak ezzel. Ezért átvéve az ő szóhasználatukat, én is kommunistának nevezem a Fideszeseket, akkor is, ha a létező szocializmusban töltöttek be szerepet, amely létező szocializmust államkapitalizmusnak is neveznek, és hosszú elemzéseket lehetne írni arról, hogy mi az “igazi” kommunizmus. Egyébként nyilván nincs egyetlen “igazi” kommunizmus, sokféle kommunizmus van, de ez itt most lényegtelen.
Orbán Viktor vörös zászlók alatt megkoszorúzza a kommunista hősök emlékművét Kínában.
Orbánék ezenkívül a kínai, kommunista rezsimmel cimborálnak egy csomó ügyben, és európai helytartójuknak számítanak. Ezt fémjelzi a többek között a Budapest-Belgrád vasút, amely kínai hitelből és támogatással épül, Kínának. Az, hogy Orbánék a totálisan megbízhatatlan, és megfelelő vizsgálatokkal, dokumentációval NEM rendelkező kínai vakcinával oltották be a fél magyar lakosságot. Vagy például a kínai egyetem budapesti letelepedése, amihez engedélyt adnak, és az adófizetők pénzét adják oda nekik. Orbán elüldözte a CEU-t, amely kapitalista, demokratikus alapon működött, és nem kért az adófizetők pénzéből. De behívja a kommunista kínai egyetemet marxizmus-leninizmust tanítani, és a mi pénzünket lopja el nekik.
Novák Katalin Vietnámban
Az Orbán-korány intézkedéseinek is igen erős a kommunista beütése.
Einstandolták a magán-nyugdíjainkat, olyan magántulajdont államosítottak, aminek még a nevében is hangsúlyosan ott van a “magán” szó. Ez Rákosiék padlás-sepréseihez hasonló szintű kommunizálás.
A “rezsicsökkentés” kizárta a piaci árakat, a piaci versenyt, és összességében ráadásul nem is volt különösebben csökkentés. Arra viszont jó volt, hogy a fogyasztók egy évtizedig nem nagyon ruháztak be fejlesztésekbe, így a 2022-es energia-válság egy teljesen elavult, pazarló, hatékonytalan fogyasztói rendszert ért, ahol nem szigeteltek, nem ruháztak be takarékosabb boltokba, és relatívan kevés alternatív energia-termelés folyt Magyarországon.
2021-ben elkezdtek hatósági árakat bevezetni előbb benzinre, majd élelmiszerekre (tej, cukor, far-hát, csirkemell, tojás,…). Aminek következménye az volt, hogy a boltokban lassan nem volt kaphatóak ezek az élelmiszerek. Az inflációt ez nem fékezte, hiszen a boltok a többi árú árain behozta a profitját. A benzin esetében a hiány olyan súlyos volt, hogy Orbán kénytelen volt visszavonni. Ez a kommunista hiánygazdaság Kubára, Észak-Koreára és hasonló kommunista diktatúrákra jellemző. Bár válság volt, de Orbán ezeket a dolgokat korán elkezdte, és egyáltalán nem ez volt az egyetlen “megoldás”, illetve ahogy már leírtam, nem is volt megoldás. Más országok inkább áfát csökkentettek, adtak támogatást, célzottan, szorultsági alapon. Ársapkát csak az orosz olajra alkalmaztak, ami nem a teljes piac, és a szankció eszköze volt, nem a kapitalista piac berekesztése.
Az értelem pártján 
One thought on “Amikor a kommunista Fidesz kommunistázik”