Magyar Peter

• Nem sértettelek, mondtam valamit valamire, és valakikre, amit magadra vettél. Ez nem sértegetes.
• Megegyszer meghallgattam, es kijegyzeteltem ezt a riportot. Egyszeruen azt kell mondanom, hogy iszonyat, amit ez elmond Magyar Peterrol.
  https://www.klubradio.hu/adasok/egyetertek-a-volt-felesegemmel-abban-hogyan-mukodik-ez-az-allam-mondta-magyar-peter-a-klubradioban-143395
• Maffiallam:
  • A Fidesz olyan maffiaallam, hogy nem kell kozel lenni hozza. Messzirol totalisan nyilvanvalo volt korabban is. Egyebkent is egy magyarnak nem akkora meglepetes, hogy korrupcio van. Nem kell nagyon bizonygatni.
  • De peldaul ott van Hadhazy, o is Fideszes volt, es o kilepett a Fideszbol, mert o tenyleg nem tudott a lopassal azonosulni. Es azota besetek, bizonyitekok tomkelegeit hozta.
  • Magyar ehheez kepest nem sok bizonyitekot hozott. Magyar Fideszes volt, es nem azert lepett ki, mert elege lett, hanem, mert rossz helyzetbe kerult. Kikerult a pixisbol. Ezzel Magyar az ellenzeknel hiteltelenebb. Magyar Peter tudott azonosulni a maffiaallammal.
  • Te eddig nem tudtad, hogy a Fidesz maffiaallam? Te eddig ezt az ellenzeknek nem hitted el? Te ezt csak most, Magyar Peternek hitted el?
  • Oszinten, Magyar Peter ranezesre is, amit eddig lattam belole, az egy dorzsolt, profi ember, aki siman benne volt a maffiaban, es benne is lenne, ha nem rakjak ki. Egy eleg profi bosszuallorol van szo. Egy gazember, aki vegil szamomra, az ellenzeknek, es az orszagnak remelhetoen hoz egy kis hasznot, ha megygyengiti Orbant.
• Magyar Péter, mint ember:
  • Amit Varga Judit mondott a riportban rola, az azert elég hiteles. Persze Varga nem jo ember, de Magyar Peter sem egy rendes csaladapa es ferj, es nem egy rendes ember. Nem véletlen, hogy Magyar erről a témáról mélyen hallgat. A magyarázkodása a család védelme, de ez nem akadályozta meg a felvétel publikálásában. Azaz, ha Varga Judit hazudott volna a családi ügyeiről, akkor abban is ellentámadást csinált volna.
  • Ismetlem, Magyar többször bevallottan, hangsuloyan jobboldali, es Fideszes vagy Fidesz-közeli dolgokat mond. Az EU-val kapcsolatban saját maga szerint is elegge egyetert Orbannal. Ami elfogdahatatlan.
  • Koaliciot kotott volna a Fidesszel. Aztan egy Orban nelkuli Fidesszel. Azaz Magyarnak Kover, Deutsch, Gulyas, Lazar nem aljaember? Ez azt jelenti, hogy Magyar is aljaember. Sajnalom. Ez is pont azt igazolja, ami az en kepem rola.
  • Meg a jobboldali vilagnezete is nagyon naiv, avitt, elavult. Sok-sok nevetseges szoviragot mond.
• Lozungok:
  • Szerinte az ellenzeknek nem kellett volna osszefogni egy listan. Az elmult 10 evben volt mar minden variacio, egy se jott be. Mindig voltak olyanok, akik mindenfele lozungokat mondtak, es halalbiztosan meg voltak gyozodve rola, hogy az a lozung a megoldas. Mondtak azt is, ait Magyar, 2014-ben 2018-ban ez mar megbukott. Magyar elgondolasa volt ami eloszor bukott el. Most miert kell ezt felmelegiteni? Naiv dolog az, hogy lesz a flow, es majd menni fog.
  • A Flow nem az, amit Magyar hisz, felszines a tudasa, illetve nemtudasa. Amire Magyar gondol, az inkabb a hype, mint a flow. Hype van. Hype volt MZP-nel is. A valasztasokig nem tartott ki, videkre mar nem jutott el. Pont az volt a baj vele, hogy csak hype volt. Van egy bizonyos belpesti reteg, ameylik nagyon ra tud kattanni az ilyen hype-okra, megvalasztottak MZP-t jeloltnek, aztan a valasztasokra ez mar nem volt eleg. Szerintem nagyjabol ugyanez a reteg Momentumos, es most Tisza-parti. Nagyjabol ugyanannyian vannak, nagyjabul ugyanarra lesz eleg.
  • Az ellenzeki vitarol valo velemenye is hulyeseg, mert az ellenzek is kihivta Orbant, de Orban nem allt ki. Magyar itt nem mond ujat, nem csinalt ujat, nem tud semmi ujat felmutatni, megis ugy tesz, mintha feltalalta volna a spanyolviaszt. Hogy o az egyetlen, aki itt eredmi, nem l’art pour l‘art vitat akar. Az ellenzek is akart erdemi vitat Orbannal. Es az ellenzeken beluli vitaban is volt legalabb egy eredmi.
  • Orban Magyarral se fog kiallni vitara. Total idiota, ha azt hiszi, hogy ki fog.
  • Az ellenzek igy egyreszt kenyszerbol csinalt belsos vitat, masreszt ugye elovalasztas volt. Ez votl az erdemi vita. Nem l’art pour l‘art vita volt, hanem demokratikus vita. Na most az elovalasztast lehuzni megint idiotasag. Az elovalasztas egy jo dolog. Sajnos a flow miatt nem jot be, de elvben nem hulyeseg. Hanem nagyon is demokratikus.
  • Hadhazy se gondolja azt, hogy valasztasi gyozelem nelkul meg lehet valtoztatni a mediaszabadsag problemajat. Hadhazy csak nagyon helyesen ramutat arra, hogy ez az egyik legnagyobb problema.
  • Mit csinaljunk, csinaljunk tunteteseket? Kerdezi Magyar. Igen. Miert,  Magyar mit csinal? Tunteteseket. Ne tegyen mar ugy,  mintha o mast csinalna! Ez az, hogy lozungokbol all az egesz rizsalasa.
• EU
  • Brusszel nem hasznal Orbannak, amiota es amig nem jottek a tamogatasok, azert a Fidesz durvan zuhan, es nagyon nehez helyzetbe kerult. Es reszben meg be is kellett adnia a derekat. Es egy dolgot szerintem nagyon sok ember belatott ebbol: tenyleg geciseg, tarthatatlan, erkolcstelen, es nem fog sikerulni ez a fajta Brusszelezes. Par perccel kesobb Magyar el is ismeri, hogy Brusszel megvonasai lehet, hogy el fogjak hozni az Orban kormany bukasat. Par perc alatt ugy mond ellent maganak, hogy meg…
  • Amit a nemet sajtorol mond, az megint idiotasag. NER-es fake nwes, hatartalkan ostobasag. Sajat tapasztalat. Nem kell utananezzek. Csak egy eklatans pelda: a nemet kozteveben a valasztasok elott volt sokparti vita, es bent ult az AfD jeloltje a vitaban. Lattam a vitat. Hallottam, hogy mit mond Alice Weidel.
  • Ellentmondo az eros EU-rol szolo elkepzelese, nem fogja fel, hogy de bizony, az eros EU az Europai Egyesult Allamokat jelenti, es az eros nemzetallam ennek nagyon elesen, elvben mond ellent. A gazdasagilag, erkolcsileg eros allam nem mond ellent, de az eros, szuveren nemzetallam fogalmilag ellentete az eros EU-nak.
  • Sargentini nevet magyar ember miert mondja angolul? Vagy hollandul, vagy magyarul mondja, de ne angolul!
• Ukrajnaval kapcsolatban nagyon embertelen, nagyon gogos, nagyon erkolcstelen, nagyon buta, elfogadhatatlan velemennyel rendelkezik
• Ukrajnaval kapcsolatban 2 elfogadhato allaspont lehet: amit az EU es USA NATO jeölenleg csinal, az helyes, de ennel jobban nem tudjuk oket tamogatni, vagy, hogy meg tobb tamogatas kell.
• Magyar szerint az USA-nak csak le kell ulnie Putyinnal, ostoba lozung. Milyen feltetelekkel ? Enegedni a teruletek elcsatolasat? Putyin ebbe se biztos, hogy belemenne, de ez egy embertelen, erkolcstalan baromsag. Amig az ukranok harcolni akarnak, addig az egyetlen helyes megoldas a tamogatasuk.
• Magyar szerint a Donbas egyertelmuen ukran (valojaban nem az, a haboru elott csak enyhen tobbsegeben volt ukran, azota valoszinuleg mar az sem). De Magyar odadobna a Donbast es meg tobb teruletet is Putyinnak. Mert Putyin nem fog rola lemondani.  Ez embertelen, ostoba, lehetetlen nezet.
• Magyar szerint  Raketatelepitesek voltak Ukrajna teruleten. Ez egy totalis idiotasag.
• Ha Magyar minimalizalni akarja a veszetsegetet Ukrajnaban, akkor a legnagyobb, donto, gyors tamogatas mellett kellene lennie.
• Az, hogy az ukran foldek amerikai tulajdonba kerultek ostoba, kremlinista osszeeskuveselmelet. Aki ilyet benyal, az hulye
  • https://www.euronews.com/my-europe/2023/12/12/did-the-ukrainian-government-plan-to-sell-plots-of-land-off-to-george-soross-family
  • https://www.aap.com.au/factcheck/not-a-grain-of-truth-in-ukrainian-farmland-claim/
• Magyar riogat azzal, hogy Ukrajna NATO csatlakozasa kihivas lenne harmadik vilaghaborura. A riport vegen mondja azt, hogy a Fidesz riogat harmadik vilaghaboruval. Megint a riporton belul is ellentmond maganak.
• A tamogatoi jeloltjei kozott nyilvan van rendes ember. Igy volt ez a Centrum Parttal, Szolidaritassal, LMP-vel, Momentummal is. Voltak mar ilyen mozgalmak, semmi uj nincs ebben. Sot, meg a DK-val is. Viszont mindegyikhez csapodott sok szemet is. Magyar Peterhez is. Bar szerintem o maga is eleve az.
• Nem tudom, mi baja Magyarnak Vitezy Daviddal. Most ugy az o szempontjabol nem ertem. En nem ot tamogatnam, de hogy o miert nem, az felfoghatatlan. Az is lozung, hogy csak egy eros polgarmester kellene, es, hogy Budapest ugyanigy kozpontosithato, mint Hajdubazdmeg.
• Szimpla dolgok, amiket Magyar Peter nem tud, mert muveletlen:
  • Magyar nem tudja, hogy Karacsony volt 2018-ban a balliberalis Osszefogas miniszterelnok-jeloltje, es nem lepett vissza.
  • A Lanchid Magyar Peter szerint masfel ev alatt epult fel. Valojaban 9 evig. Ez egyebkent egy hismert, hires pelda arra, hogy akkoriban is mennyit vacakoltak, mennyi problema volt, es a tortenelemben sok minden nem volt annyira szep, ahogy a hulye, naiv Magyar Peter kepezi. Egyedul a colopok leverese 2 evig tartott. Magyar egy nem tul okos allat, es sajnos ezt nem tudja magarol, bekepzelt, gogos, tulsagosan magabiztos. Jobbos, sertett NER lovag, osszeeskuveselmelet-hivo, felszines idiota. Es ez igy egyutt iszonyuan veszelyes.

Orbán menekültkérdésbeli ideológiájának totális értelmetlensége

Kezdhetném azzal, és igazság szerint az is volna a helyes, ha azzal kezdeném, hogy Orbán “faji” előítéletei miért embertelen idiótaságok. Ki kellene térnem arra, hogy az olyan előítéletek, miszerint bizonyos bőrszínű emberek hülyébbek, lustábbak, tisztességtelenebbek, bűnözésre hajlamosabbak, hogy alsóbbrendű emberek volnának, csak a tudatlan, tájékozatlan náci előítéletei. Mindez helyes és igaz volna, tanulmányok, adatok tömkelegét hozhatnám ide, de tartok attól, hogy unalmas lenne. A nácik általában olyan tájékozatlan, idióta, ostoba emberek, akik az ilyet nem tudják feldogozni, nem hat rájuk, nem is vennék a fáradságot, hogy végigolvassák és végiggondolják. Nem is tudnak ennyi mindent végiggondolni. A nem náciknak meg ez felesleges, és unalmas volna. De a rend kedvéért megismétlem, Orbán menekültügyi nézeteivel a legnagyobb baj az, hogy természetesen egy tudatlan, idióta ember hamis előítéleteiről van szó. De ez a post nem erről fog szólni, hanem arról, hogy Orbán menekültügyi ideológiája ezen felül is önellentmondásos, zavaros és hazug.

A bőrszínhez hasonlóan ugyanez igaz természetesen a vallásokra is. Egyetlen vallás hívei sem lustábbak, hülyébbek vagy inkább bűnözőek, mint a másik vallás hívei. Én, mint ateista azt gondolom, hogy minden vallás hülyeség, és mivel ateistaként is nagyon határozott véleményen vagyok, azt is ki merem mondani, hogy a különféle vallás hívői átlagban bizony hülyébbek az ateistáknál, és ezt igazolják is a felmérések. De nem gondolom, hogy a vallásokon belül lenne még jelentős különbség. Minden vallás nagyjából hasonlóan hülyeség, és a hívei nagyjából hasonlóan hülyébbek. Egy nem ateista pedig gondolhatja azt, és ezt tisztességes gondolnia, hogy minden vallás egyenlő, és a hívei egyenlőek intelligencia szempontjából. Ő azt nem gondolja, hogy ez az egyenlő szint lentebb volna az ateistáéknál, de ebben a postban nem is ez a kérdés.

Na most, hogy Orbán, vagy a különféle hívei a bőrszín vagy a vallás szempontjából gondolják azt, hogy bizonyos népek alsóbbrendűek volnának szorgalom, intelligencia vagy becsületesség szempontjából, az nem egészen világos, mert ezt ritkán fejtik ki pontosan, és általában összemossák a bőrszínt és vallást. Ehhez kapcsolódóan el kell mondanom, hogy én is mindkét dologra a nácizmus megjelölést fogom használni, mert arra, hogy valakinek vallásokkal szembeni megkülönböztető előítéletei vannak, és emiatt bizonyos vallások ellen alaptalanul uszít, más vallásokkal szemben, és ez egy igen erős nézet, szóval erre az igen erős ideológiára nincs külön szavunk. Ezért jobb híján ezt is csak nácizmusként fogom emlegetni. Általában ezek az emberekre úgyis előítéletesek bőrszínnel szemben is.

A következő gond, hogy függetlenül attól, hogy ezek az előítéletek vallással vagy bőrszínnel szemben igazak-e vagy sem, mindenképpen törvénytelenek. Alkotmányellenesek.

“A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.” 70/A § (1)

Ha tehát Orbán arról beszél, hogy a keresztényeket szeretjük, igyekezünk befogadni, szemben a muszlimokat vagy arabokat vagy feketéket nem szeretjük, vagy nem szeretnénk befogadni, akkor ez így egy az egyben alkotmányellenes. Orbán egy alkotmányellenes bűnöző. Különösen, amikor ezt meg is valósítja a határokon. Amikor ezzel kapcsolatban alkotmányellenes törvényeket hoznak és rendeleteket hoz.

De a valóság ennél sokkal bonyolultabb, összetettebb, és az Orbán-kormány menekültpolitikája teljesen önellentmondásos. Miért?

Először is, fogadott be a kormány kopt menekülteket. Ezek az emberek keresztények, de genetikailag arabok, vagy esetleg ősibb, egyiptomi származásúak. Semmiképpen nem a fehér rasszhoz tartoznak. Aztán fogadott be a kormány venezuelaiakat is. Ezek nagy része lehet, hogy magyar volt, de lehetett bennük fekete vagy amerikai vér is. Nagy részük keresztény lehetett, de nem feltétlenül mind.

Ha pedig a déli határon a tranzitzónából kiutasítottakat nézzük, akkor az a helyzet, hogy Orbánék szerencsére szerintem nem kérdezték meg a vallásukat, és nem engedték be közülük a keresztényeket. Pedig Irakban, Szíriában élnek keresztények, és Afrika délebbi részében is. Szíriából és Irakból ráadásul még feltételezhetően több keresztény is jött, mint amennyi a természetes arányuk, hiszen épp a keresztényeknek volt legtöbb okuk menekülni az Iszlám Állam elől. Orbán tehát valójában valószínűleg utasított ki keresztényeket az országból.

Mivel Orbánék nem kérdezik ki minden egyes menekülttől a vallását, ezért az intézkedéseik nem olyan durván alkotmány-ellenesek, de azt is mondhatjuk, hogy kevésbé is valósítanak meg valamiféle elvet. Inkább csak felszínesen. De még ennél is önellentmondásosabb a dolog.

Magyarország ugyanis nagyon sok vendégmunkást fogad be. Sok köztük a kínai, indiai, vietnámi. Na, most ezek az emberek bár általában nem muszlimok, de nem is keresztények. Genetikailag meg mindenképpen idegen népek. Kulturálisan is eléggé más kultúrákból jöttek. Én ezek közül az indiait ismerem, és tudom, hogy mennyire más. Egyébként a magyarnál régebbi kultúrák. És az indiaiak éppenséggel lehetnek muszlimok is.

Erre lehet azt mondani, hogy de ezek az emberek dolgoznak. No jó, de milyen alapon gondoljuk azt, hogy ha az indiai dolgozik, akkor az iraki, az afgán, meg a szír nem? Sőt, ha az egyiptomi dolgozik, akkor a szír és az iraki miért ne dolgozna? Azért, mert arab? De az egyiptomi is arab. Azért, mert nem keresztény? De az indiai sem keresztény. Függetlenül attól, hogy eleve hülyeség azt gondolni, hogy valamelyik nép vagy vallás szorgalomban, intelligenciában vagy becsületességben alább való volna, a Magyarországra befogadott, és be nem fogadott emberekre nincs konzisztens magyarázat semmilyen ilyen előítélet szerint sem. Orbánról még csak az se mondható el, hogy hülyeséget hisz, de legalább következetesen. Orbán ennél rosszabb: hülyeséget hisz, és magának is ellentmondva, össze-vissza.

Lehet azt mondani, hogy a vendégmunkások csak rövid ideig vannak itt, de egyáltalán nincs kizárva, hogy egy vendégmunkás ne telepedhetne le, másrészt a szíriai és iraki menekültek tipikusan sokkal rövidebb ideig maradnak, maradtak Magyarországon, mint egy vendégmunkás.

És végül, nézzük az ukrajnai menekülteket! Először is szögezzük le, hogy a Kárpátaljáról érkező bevándorlók a szó érdemi jelentését nézve nem menekültek, hiszen a kárpátaljai magyarok életét azelőtt nem fenyegette veszély, és most, amikor eme sorokat írom, azaz 2022. március 6-án, Kárpátalján még nem voltak harci cselekmények. Azaz ténylegesen egyetlen Kárpátaljai menekült sem azért menekül, mert lebombázták a házát, és nincs hol élnie. A kárpátaljai menekültek mind gazdasági menekültek, akik most gondolták azt, hogy lépnek. Illetve a jövőtől menekülnek, félnek. Ez a félelem jogos, bár szerintem egyre inkább látszik, hogy az orosz csapatok soha nem fogják elfoglalni Kárpátalját. Minden estere de facto a kárpátaljai magyarok nem annyira menekültek, mint a szíriai és iraki, akinek szétbombázták a házát, aki gyerek, és megölték az anyját, és hasonlók.

Végül. Van egy olyan elv, amelyre a nácik szoktak hivatkozni, és az index ebben a cikkében is leírja, hogy a menekültnek menedék kérelmére az első biztonságos országban van csak joga. Az index nem mondja meg, hogy ez melyik törvényen alapul. Ez volt állítólag az indok a tranzitzónából Szerbiába való kitoloncolásoknak, mindenféle vizsgálat nélkül. Ez már csak azért is törvénytelen, mert a menekültnek mindenképpen jogában áll menedéket kérni, ha tudja igazolni, hogy számára Szerbia nem biztonságos. Ezért a kérelmét mindenképpen vizsgálni kellene.

Na, most ha van ilyen első biztonságos ország elv, akkor Orbán ennek betűjét kihasználva, de az értelmével visszaélve reptette a kopt és venezuelai menekülteket Magyarországra, ami nem az első biztonságos ország, legfeljebb a repülő miatt, formálisan vált igazzá, hogy az első országban fogadták be őket, ahova kerültek. Ezzel Orbán álságos és alkotmányellenes módon válogathat olyan menekültek között, akik messzebbi országokban élnek. Mert ugye a menekültnek tömegeinek nem lesz arra pénze, hogy repülőn jöjjenek Magyarországra. Csak azok tudják ezt igénybe venni, akiknek Orbán küldi a gépet. A szomszédos országok meg általában biztonságosak. És mindegyik keresztény-ateista ország, nagyjából fehér népekkel.

Biztonságosak voltak, egészen az Ukrán háborúig. Akkor ez megbukott. Orbán még ezzel nem lepleződött le, mert a kárpátaljai magyaroknak szívesen segít, és az ortodox ukránokat is elfogadta. Csakhogy, itt is megint belekerült egy önellentmondásba. Ugyanis azok az ukrán menekültek, akik Románián át jöttek, azok bizony nem az első biztonságos országban álltak meg, és Orbán bizony menekültként befogadta őket. Még biometrikus útlevél nélkül is. Megint szembe köpte tehát magát, és ebből látható, hogy Orbánnak nincsenek elvei, nem tartja ő szabályokhoz magát.

Az index cikke egyébként erre a problémára nem tért ki, viszont kitér egy másikra. Ezt elég idéznem:

“A magyar kormány már az orosz–ukrán háború legelső napján, február 24-én rendeleti úton módosította a menedékjogi törvényt, amelyben leszögezte:

hazánk védelmet nyújt az Ukrajnából menekülőknek, és nemcsak a kárpátaljai magyaroknak, hanem az ukrán állampolgároknak is.

Ezzel lehetővé tették az Ukrajnából érkező ukrán állampolgároknak, de az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó, ukrán állampolgársággal nem rendelkező más személyeknek is, hogy nálunk nyújthassák be menekültügyi kérelmüket. Erre a korrekcióra azért volt okvetlenül szükség, mert a korábbi szabályozás szerint csak két külföldi képviseleten – köztük Kijevben – lehetett beadni menedékkérelmet, a határon nem.”

Itt is ugye akkor látunk egy eredeti szabályozást, és azt, hogy Orbán ezt rendeletileg módosítja, önkényesen, mert a kárpátaljai magyaroknak, és még az ukránoknak is kedvezni akar. A rendeleti módosítás meg egyébként azért volt csak lehetséges, mert Orbán fenntartotta azt, hogy Magyarországon vészhelyzet van, a koronavírus miatt. Miközben minden koronavírusos intézkedést rég eltöröltek, tehát tény, hogy a qrmány szerint sincs vészhelyzet. Orbán egyszerűen önkényeskedik, visszaél mindennel, sehol nem rendesen, demokratikusan, logikusan, igazságosan jár el, hanem mindenhol az ő saját kénye-kedve szerint. Ezt hívják önkényuralomnak.

Még az az elve sem annyira erős, hogy csak a keresztény magyar kultúrát védje, igazából csak azt nézi, mi segít neki hatalmon maradni, és mi nem. Megpróbálja azokat a menekülteket elutasítani, akiket az emberek tömegei utálnak, vagy rá lehet venni őket uszítással az utálatra, és befogad másokat, akiket az emberek nem utálnak. És bár van ennek némi mintázata vallás és bőrszín szerint, de ha ettől valami eltérés van, az nem zavarja Orbánt. Mert elvei, azok nincsenek.

Lehet látni tehát, hogy ebben a kérdésben is olyan idióta összevisszaságot csinált az Orbán-qrmány, és olyan idióta módon csűri-csavarja, változtatgatja kénye-kedve szerint a törvényeit, illetve át is hágja őket, hogy abban nincs semmi logika, hogy Orbanisztán ebből a szempontból sem mondható jogállamnak. Lényegében Orbanisztánban az számít menekültnek, akit Orbán az éppen aktuális szeszélye szerint el akar fogadni. Ez nem rend, ez nem jogállam, ez önkényuralom.

Miért volt Orbántól bűnrossz döntés a Sinopharmmal beoltani sok embert Magyarországon?

Orbán Viktor a harmadik hullámban a korábban elkövetett hibáit, és az ebben a hullámban elkövetett hibáit azzal próbálta “orvosolni”, hogy beelőzi nyugatot a keleti vakcinák idő előtti engedélyezésével, és így megpróbálja a nyugatnál jobban kezelni a válságot. Orbán az első hullámban azt tanulta meg, hogy a lezárás óriási gazdasági kárt okoz. A második hullámból viszont azt tanulta meg, hogy a lezárások elmulasztása sok ember halálát okozza. Orbán ugyan végül is leszarja a magyar emberek halálát, mert egy empátia nélküli, hatalommániás diktátor, de azért azt mégis csak tudja, hogy ez szavazat-vesztéssel is jár. Meg aztán mi sem lett volna neki nagyobb öröm, mint, ha elmondhatja, hogy Brüsszelnél jobban kezelte a járványt, mert gazdaságilag is jobban jött ki belőle, és annyi ember sem halt bele.

Orbán a harmadik hullámban ezért vállalta azt a kockázatot, hogy a tudományos standardokat leszarva, idő előtt engedélyez keleti vakcinákat. A kínai vakcina beszerzésével még sokat lopott is, hiszen ezeket a legdrágábban, igen nagy felárral vette meg a magyar adófizetők pénzéből, azaz valaki igen sokat tett ebből zsebre.

Csakhogy a tudományos módszertan, a tudomány standardjai nem véletlenül azok, amik. Ezeket évtizedek, évszázadok óta Orbánnál messze sokkal okosabb emberek dolgozták ki. És még csak nem is egye ember egy éjszaka alatt, hanem sok ember, hosszú idő alatt csiszolták ki ezeket a standardokat. Mindezt sutba dobni, és okosabbnak akarni lenni óriási hiba volt Orbán részéről, amit annak rendje és módja szerint meg is szívott. Sajnos azonban a tényleges kárvallott nem Orbán maga volt. Nem ő kínlódott a kórházakban, és nem ő döglött bele az ostobaságába, hanem ártatlan magyar lakosok ezrei, akiknek az egyetlen hibájuk legfeljebb némi naivitás volt, hogy a kínai vakcinát választották.

Azt, hogy a kínai vakcina rosszabb, sokáig nem lehetett tudni, hiszen pontosan ilyen eredmények nélkül, vagy hiányos volta mellett engedélyezte Orbán a vakcinát, és nem engedélyezték komolyabb helyeken. A qrmány nagyon sokáig próbálta is titkolni, akadályozni, hogy ez kiderüljön. Más országokból pedig azért nem lehetett cáfoló eredményt várni, mert azokban vagy nem engedélyezték a Sinopharmot, vagy hasonlóan diktatúrákról, illetve komolytalan banán-köztársaságokról van szó. De azért némi eredmény lassan csak kiderült.

2021 júniusában jöttek az első jelek ki, hogy a Sinopharm 25% -50%-ban hatástalan időseknél. Ez a gyanő egyébként már eleve megvolt, más a kínaiak is figyelmeztettek erre. Orbánék ennek ellenére engedélyezték a vakcinát, és pont időseket oltottak vele nagy számban.

2021 augusztusában látott napvilágot egy bahreini statisztika, amely szerint a kórházba kerültek közül oltatlanok 13%, oltottak Sinopharmmal 7%, Szputnyikkal 2,2%, Pfizer-BionTechhel 2%, Astrazeneca=Covishielddel 1,5%. Eme számok még lesújtóbbak a kínai vakcinára nézve, ha figyelembe vesszük, hogy akárhogy is, de már ekkor is sokkal többen voltak Pfizer-BionTechhel oltva, mint Sinopharmmal. Ezek a számok a Szputnyikra és Astrazenecára nézve sem túl jók. Mellékesen az oltás-ellenesek ellen is kiváló érv, de a postom elsősorban nem ezeknek a hülyéknek szól.

Ezek után volt egy időszak, amikor az antitest-vizsgálat volt a nagy divat. Ennek oka az volt, hogy a qrmány a halálozásokról nem adott ki statisztikát, ezért az antitesteket vizsgálata volt az egyetlen mód. Az antitestek vizsgálata nem ugyanaz, mint a halálozás. Egyrészt korábban jelzi a trendeket, másrészt nincs 100%-os korreláció a kettő között. De azért joggal feltételezhető, hogy az összefüggés erős, szoros.

Egy kisebb, vészjósló hír volt, hogy a Videoton vizsgálata szerint a Sinopharmmal beoltottak egyharmada nem termelt ellenanyagot.

Aztán a főváros végeztetett egy ellenanyagos vizsgálatot. Ezzel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy mennyire fontos az önkormányzati függetlenség, mennyire fontosak egy országban a fékek és ellensúlyok. Milyen jó az, ha a főváros nincs a diktatúra elnyomása alatt, hanem rendelkezik némileg független vezetéssel, irányítással, motivációkkal és némi forrással is. Mert ugye egy ilyen vizsgálatot a főváros el tudott végezni, de egy elelnzéki párt, vagy egy pár ellenzéki újság, vagy szavazó önmagában soha az életben nem tudott volna.

A vizsgálat eredménye az lett, hogy a Sinopharm nagyon rossz (76%), és a Szputnyik sem túl jó (95%).

Nagyjából ugyanekkor a Semmelweis egyetem is elvégzett egy hasonló vizsgálatot, amelynek eredménye az lett, hogy a Sinopharm itt is rossz, és messze a legrosszabb (84%). A Szputnyik itt jól teljesített.

A Sinopharm ekkor már több vizsgálat szerint is egyértelműen rossz vakcina volt. A Szputnyik vegyesen szerepelt, aminek oka vagy az lehet, hogy valamilyen tényező nagyon különböző volt a két vizsgálatban, vagy pedig az, hogy a Szputnyik esetleg tényleg nagyon vegyes minőségű vakcina. Az engedélyeztetési folyamatban a Szputnyik pontosan abban volt hiányos, hogy a gyártási folyamat minőségi követelményeit megfelelően igazolni tudja. Csehországban sem azért nem engedélyezték a vakcinát, mert bebizonyosodott volna, hogy rossz, hanem azért, mert nem volt elég dokumentáció arról, hogy jó. Könnyen meglehet az is, hogy sok szputnyik vakcina jó volt, és sok meg nem annyira. Ez összességében pedig egyországos engedély esetén mégiscsak súlyos dolog.

Ezek után kezdtek olyan magyar adatok is jönni, amelyek már nem antitestekről, hanem halálozásokról szóltak. A qrmány által közölt első adatsorban relatíve magas százalékok szerepeltek, de megint a Sinopharm volt a legrosszabb. A Sinopharm 0,02%-a nemcsak kétszer annyi, mint a Moderna 0,01%-a, de ezek azért magas számok, mert az egész magyar lakosság közül, akármilyen nagy is a járvány, százalékosan azért szerencsére eleve nem halnak meg olyan sokan, hogy nagy számokról beszéljünk. Tehát a 0,02% relatíve igenis nagy szám.

A történet hátralevő részében soha nem jött más eredmény, a Sinopharm mindig a legrosszabb, és egyértelműen rosszabb vakcina volt. Eddig ez a legegyértelműbb tanulmány, ennek egy nagyon szép grafikája is, van ideteszem.

A kínai vakcina a legrosszabb. A szputnyik is rossz, csak 60-69 évesek között jobb. A Moderna és a Biontech-Pfizer a legjobb vakcinák. Azt is látjuk, hogy a Szputnyikkal a 60-69 éves korosztály véletlenül nem járt rosszul, csak ezt nem lehetett tudni. Összességében pedig azt is hiba volt oltani. Pont azért, mert nem lehett tudni, és nem csak a 60-69 éveseket oltották.

világos rózsaszín = Astrazeneca, sárga = a kínai Sinopharm, zöld = Astrazeneca-Pfizer (Comirnaty), kék = Moderna, lila = Szutnyik

A fekete vonal jelenti azt, hogy addig az adott oltást az illető tisztán kapta. A fekete vonaltól jobbra azért vannak hullámok, mert a harmadik oltás általában megdobta a hatékonyságot. Ezek a hullámok függenek vakcinától, korcsoporttól, az első oltástól, és a harmadik oltástól. Mert nem ugyanolyan mintázatokban kaptak emberek harmadik oltásokat.

Az omikron és az ötödik hullám már egy sokkal későbbi történet, de még akkor is csak az jött ki, hogy a Sinopharm nem véd jobban. A Sinopharm támogatóinak ez volt az utolsó, gyenge érvük, hogy ez egy igazi vírust tartalmaz, és későbbi mutációknál hatásosabb lesz. Hát nem lett az, később is hatástalanabb maradt. Orbán elrontása tehát végzetes, végleges és súlyos volt.

Orbán ezt később, titokban be is látta, és visszatért az EU programjába, visszatért a nyugati vakcinákhoz. Ennek a tévedésnek és belátásnak az ára volt viszont sok ezer magyar élete, akik “átlag fölött”, pluszban haltak meg Orbanisztánban, mert a minielnök egy idióta volt. Amikor ezeket a sorokat írom, akkor még nem látjható, de attól tartok, hogy Orbán hibája miatt ráadásul ezek az omikron vakcinák is később fognak Orbanisztánba jönni. Valószínűleg túl későn.

Aki egyébként eleve nem hisz a hivatalos halálozási statisztikákban, annak több tanulmány, a KSH adatai is igazolják, hogy tényleg kb. annyi ember halt meg koronavírusban, tényleg a járványhullámok alatt. Ugyanis a többlethalálozásnak persze lehetnek különféle eltérései a koronavírus-haláűlozástól, de az egyetlen, állandó többlethalálozási-faktor a járvány évei alatt mégiscsak a koronavírus maga volt, és nem valami más, ami más években is ott szokott lenni. Az egyetlen jelentős és szisztematikus faktor, amely ezekben az években ott lehetett volna, a koronavírus-járvány miatt volt, de nem a vírus maga okozta, az a balesetek számának csökkentése a lezárások miatt. No de Orbanisztánban a második hullámtól fogva már egyre kevésbé voltak lezárások.

A 444 által összegyűjtött oltás utáni antitest-teszt eredmények kiértékelése

A 444 (Haszán Zoltán) tegnap megjelentetette az eddig összegyűjtött antitest-tesztek eredményeit. Itt arról van szó, hogy az oltások után lehet csináltatni egy olyan tesztet, amely kiértékeli, hogy a szervezetben milyen mennyiségű az antitest-termelődés. Ezt az oltás után több héttel érdemes megcsináltatni, amikorra várhatjuk az oltás hatását. Amit mondani szoktak, hogy egy hét után várható a vakcina immunizáló hatása.

Haszán Zoltán nem értékelte ki az eredményeket statisztikailag. Valószínűleg azért, mert konklúzió levonására nem egészen alkalmasak. Az adatok viszont letölthetőek egyszerű csv formátumban. Én azért megpróbáltam ezt kiértékelni. Bárki excel táblázatban is össze tudja hozni a dolgot, én pythonban írtam scriptet, és a pandas csomagot használtam a táblázat beolvasására, az oszlopokban levő adatok kezelésére, a vakcinák elkülönítésére, és nagyon egyszerű statisztikák számolására. Ezek a statisztikák csak összegek, százalékok és átlagok. Szórásokkal és egyéb dolgokkal nem untatom az olvasót.

A legfontosabb adat az antitest mennyisége, amihez viszont van egy mértékegység is megadva. Haszán Zoltán maga írja, hogy ezek a mértékegységek nem konvertálhatóak egymásba, és még az azonos mértékegység sem vethető össze. Utánanéztem, és 5 perc után feladtam, mert a mértékegységek értelmezése nem egyszerű, és tényleg úgy nézett ki, hogy még akár nem is egységesek. Minden labornál lehet más. Ezért azt számoltam ki, hogy hányszor van az érték a labor által megadott határérték felett. Mindezt vakcina típusonként külön számoltam, és még egy pár másik adatot is mellékeltem egy táblázatban.

A táblázatot egyszerűen magában a környezetben, PyCharmban jelenítettem meg, és a screenshotot mellékelem. Ki lehet exportálni, meg lehet jeleníteni máshogy, de ez is elég jól néz ki. A táblázat a második oltás utáni adatokra vonatkozik. Az első oltás utánról csak az AstraZenecánál lenne elég adat. EGyébként annak az eredménye hasonló az első és második oltás után.

Táblázat: a különféle vakcinák sarokadatai, és, hogy hányszor volt az antitestek száma a szükséges határérték felett.

A Moderna sorát felesleges nézni, 2 eset nem elég adat. A legjobban a Szputnyik szerepelt, bár olyan sok adat nincs róla. A Szputnyiknál átlagban szinte pontosan 3 héttel voltak az emberek a második oltás után. Ez a 90% kb megfelel annak is, hogy kb. ennyit mondtak korábban is a hatásosságáról. Utána jön a Pfizer. Érdemes felfigyelni, hogy a Pfizernél átlagosan több, mint 7 héttel vagyunk a második oltás után, ami sokkal több, mint az 1 hét. A 7 hét után már lehet, hogy elkezd csökkenni az antitestek száma. Hogy ettől az immunitás megmarad-e még, azt nem tudom. Tehát lehet, hogy a maradék 20% közül is sokaknak van immunitása.

Aztán jön az AztraZeneca, több, mint 3 héttel az oltás után és viszonylag fiatalok oltásával. A Sinopharm elég rosszul szerepelt, 60%-nál kevesebben vannak határérték felett. És ezek 3 héten belül vannak átlagban. Igaz, valamennyivel idősebbeket oltottak átlagban.

Ez pedig megerősíti a WHO azon megállapítását, hogy a Sinopharm az időseknél nem biztos, hogy olyan jól működik. Lehetne fektetni egy görbeillesztést az életkor függvényében az antitest mennyiségére, csakhogy láttuk, hogy ezek nem összevethető számok. A bináris “határérték felett” illetve “alatt” értékekre is lehet egy lineáris regressziót fektetni, de ez nagyon csúnya megoldás. Ma mindenesetre későn van, ennyivel megelégszem.

Mindegyik oltásnál több nő olt, vagy több nő megy el tesztre. Ezt nem tudom. A Sinopharm az, ahol a nemek aránya majdnem kiegyenlített.

Az első oltás utáni adatok összesítése így néz ki. Itt csak az AstraZeneca értékelhető, de annak meg hasonló az eredménye. A többi vakcinánál itt nincs elég adat.

A Python script (nem a legszebb implementáció, de gyorsan csináltam, és egyszer használatos):

import pandas as pd


def analyze_one_vaccine(vaccine_name, input_df, result_df):

    num_vaccination = (len(input_df))
    num_man = len(input_df[input_df["nem"] == "férfi"])
    num_woman = len(input_df[input_df["nem"] == "nő"])
    percent_man = int(round(100* num_man /num_vaccination))
    percent_woman = int(round(100 * num_woman / num_vaccination))
    ages = input_df["életkor"]
    average_ages = round(ages.mean(),2)
    days_passed = input_df["eltelt napok"]
    average_days = round(days_passed.mean(),2)

    over_threshold = input_df["Határérték felett"]
    num_over_threshold = over_threshold.sum()
    over_threshold_percent = round(100.0*num_over_threshold/num_vaccination,2)



    row = [str(num_vaccination), str(percent_man), str(percent_woman), str(average_ages), str(average_days), str(over_threshold_percent)]

    new_series = pd.Series(row,  index = result_df.columns, name = vaccine_name)
    result_df = result_df.append(new_series)
    return result_df

def add_column_over_threshold(df):

    df["Határérték felett"] = 0

    for i, row in df.iterrows():
        vaccine_name = row["oltás fajtája"].strip()
        vaccine_name = vaccine_name.replace(" ","")
        vaccine_name = vaccine_name.lower()
        df.at[i, "oltás fajtája"] = vaccine_name
        try:
            value = row["érték"].replace(",","")
            threshold = row["határérték"]
            threshold = threshold.strip()
            threshold = threshold.replace("<","")
            threshold = threshold.replace("≤", "")
            value = float(value)
            threshold = float(threshold)
            if(value> threshold):
                df.at[i,"Határérték felett"] = 1
        except:
            pass
    return df




if __name__ == "__main__":


    df = pd.read_csv("elso_oltas.csv", sep="," , decimal='.')

    df = add_column_over_threshold(df)

    result_df = pd.DataFrame(columns=["oltások száma","férfi %","nő %", "átlag életkor", "eltelt napok átlaga", "Határérték felett %"])
    result_df.index.name = "oltás neve"

    vaccine_names = df["oltás fajtája"].unique()

    for vaccine_name in vaccine_names:

        df_vaccine = df[df["oltás fajtája"] == vaccine_name]
        result_df = analyze_one_vaccine(vaccine_name, df_vaccine, result_df)

    result_df = result_df

Bizonyíték arra, hogy a tesztelések hatékonyak a koronavírus elleni küzdelemben

Svédországban köztudottan nem hoztak szinte semmilyen koronavírus elleni intézkedést. Nem volt általános lezárás, nem voltak általános tiltások, nem zárták be az iskolákat, és hasonlók. Ennek meg is lett az eredménye: Svédországban Skandináviában kimagaslóan sok megbetegedés jut egy millió lakosra, kimagaslóan sok halál is. És még azt sem lehet mondani, hogy emberek százait a gazdaságért áldozták fel, mert a svéd GDP visszaesés is kimagaslóan sok a skandináv országokhoz képest.

Ugyanakkor az eleresztett járvány, még ha súlyosabb is volt, és tovább is tartott, Svédországban is véget ért. Legalábbis az első hullám lecsengett. Fennmaradt egy viszonylag konstans, napi 200 körüli megbetegedés, és napi pár halálozás, ami még mindig rosszabb, mint azok az országok, ahol kemény intézkedéseket hoztak, és sikerült a járványt tényleg majdnem nullára visszaszorítani. Ez mind nagyon fontos tanulság, de ebben a postban itt most egyetlen dologgal szeretnék foglalkozni, ez pedig a tesztelés.

Kezdjük azonban mégis az elején! Itt van a koronavírus járvány lezajlása Svédországban, a napi eseteket tekintve, és a hétvége-hatás kiszűrése érdekében bekapcsoltam a 7-napos mozgó átlagot, ezt kékkel látjátok, ebben kevesebb a héten belüli ingadozás.

Felmerülhet a kétség, hogy a napi esetek száma az pontosan a kérdéses dologtól, a tesztelések számától is függ, ezért itt vannak a halálozások is.

A halálozások érdekes módon már korábban csökkenni kezdtek, mint a fertőzések száma, talán az egészségügy jobban felkészült, talán egy másik ok, de erre még visszatérek. A két diagram a worldomoter oldaláról van, szeptemer 20-án vettem őket.

Először csodálkoztam, hogy mi az a nagy visszaesés június végén a fertőzések számát illetően. Talán a svéd kormány mégiscsak bevezetett valami nagy intézkedést. Utánanéztem, és eddig semmit nem találtam. Legalábbis semmi olyan nagy, társadalmi intézkedést, mint, hogy akkor zárták volna be az iskolákat, vagy akkor vezettek volna be kijárási tilalmat, vagy akkor zárták volna be a kocsmákat. De találtam egy olyan folytonos intézkedést, ami megmagyarázhatja a jelenséget.

Azt ugyanis még Svédországban is megcsinálták, hogy teszteltek. Nem túl sokat, de sokkal többet, mint Magyarországon. Amikor ezt a postot írom, akkor Svédországban 138 ezer az 1 millió főre jutó tesztek száma, míg Magyarországon 63 ezer. Tehát több, mint kétszer több. Továbbá, nézzük meg eme tesztelések időbeli eloszlását! A két adat innen van (szeptember 19.).

Elnézést, de ezek az adatok hetekben vannak megadva, a Wikipédia svéd járványról szóló oldaláról vettem őket. Az összehasonlításhoz azt érdemes tudni, hogy április vége, az a 18. hét, és június vége, az a 26-27. hét.

Na, most ezek után már szépen magyarázható a fertőzések és a napi új esetek száma. Április végén, a 18. héten megnövelték a tesztek számát. Ez nyilvánvalóan csak akkor hatásos, ha a pozitív személyeket hatékonyan karanténba küldik, és akkor hatásosabb még inkább, ha a kontaktuskutatást, további tesztelést és a további pozitív eseteket is karanténba küldik. Svédországban ezt pörgették fel a 18 héttől fogva. Innentől a halálozások szépen elkezdtek csökkenni.

A napi esetek száma először még azért nem csökkent, mert a megnövekedett tesztek száma miatt először a megtalált esetek száma növekedett. Akkor is, ha közben a járványt már fékezték, a tesztek növekedése egy ideig egyensúlyt tudott tartani ezzel. Június végén aztán a járvány már annyira lefékeződött, hogy hiába teszteltek sokat, már nem tudtak ugyanannyi esetet találni. Ezt látva, tehát, hogy a járványt tényleg sikerült visszaszorítani, vissza is vettek a tesztelésből.

Mi ebből a tanulság? Az, hogy bár Svédország elrontotta a járvány megfékezését azon a szinten, hogy nagy, társadalmi korlátozó intézkedéseket vezettek volna be, de a tesztelésben és a kontaktuskutatásban április végén megtették azt, ami hatásos, és ez a járvány megfékezését eredményezte. Jóval később, jóval nagyobb áldozatok árán, mint ha lezárások is lettek volna, de azért ennek is volt hatása. Svédországban. Nem biztos, hogy más országban csupán a tesztelés és kontaktus-kutatás elég.

A másik tanulság, hogy az Orbán-kormány intézkedésekben is rosszul áll. Tavasszal a hibák ellenére szerencséje volt a kormánynak, de a második hullámban a hibák Orbitálisak, vagyis Orbinálisak. És ráadásul még keveset is tesztelünk, és a kontaktus-kutatás is rosszabb. A várható eredmény egy a svédországinál is nagyobb katasztrófa.

Miért fontos tesztelni? Elmagyarázom úgy, hogy még Fideszesek is értsék.

Rétvári Bence a napokban azt a hülyeséget találta mondani, hogy: “„nem az elvégzett tesztek védenek meg bennünket,”. Na, most persze a koronavírustól egyrészt semmi nem véd meg minket, ha nincs szerencsénk, másrészt több dolog is szerepet játszik a járvány elleni küzdelemben, de a tesztelés mindenképpen egy igen fontos része kellene, hogy legyen a járvány elleni küzdelemnek, és nagyon nagy hiba, és szomorú, hogy az Orbán-kormány láthatóan szándékosan tesztel igen keveset. Ezzel bizony hozzájárulnak a járvány súlyosabb terjedéséhez, és emberek haláláért felelősek. A következőkben nagyon világosan, nagyon egyszerűen fogom elmagyarázni, miért van szükség tesztelésre, méghozzá minél szélesebb tesztelésre.

1. Tegyük fel, hogy Bence megbetegszik, lázas, és a koronavírusra utaló tünetei vannak. Az orvos ebben az esetben valószínűleg előírja neki a tesztet. Még Magyarországon is. Miért? A legfontosabb ok az, hogy hasznos tudni azt, hogy Bence koronavírusos-e, vagy nem, méghozzá nemcsak a járvány miatt, hanem Bence élete miatt. Ha ugyanis Bence nem koronavírusos, hanem influenzás, azt valószínűleg túléli. Influenza miatt nem kell kórházba vinni. Ha ellenben koronavírusos, akkor súlyosabb tünetekkel már kórházba kell vinni, és Bence élete múlhat ezen. Tehát ebben az esetben könnyen meglehet, hogy igenis, a teszt közvetlenül Bence életét menti meg. Ebben azt gondolom, hogy még a Fidesz és a kormány sem vitázna velem, még ők is egyetértenek azzal, hogy Bencét tesztelni kell.
2. Na, most tegyük fel, hogy Bence tesztje pozitív. És a második is, és Bence tényleg koronavírusos. Mi van ezek után? A buta Bence mondhatja azt, hogy semmi, karanténba megy, ha nem lesz nagyon súlyosan rosszul, akkor ennyivel el van intézve a dolog, nem találkozik senkivel, ajtó alatt tolják be neki a pizzát 2 hétig. Nehéz lesz teljesen betartani ezt, de most nem ez a kérdés, Bencét tesztelték, és hasznos volt, megbeszéltük.
3. Csakhogy Bence találkozott 123 emberrel, mielőtt karanténba került. Velük mi legyen? A Fideszesek, a kormány, hajlik rá, és a magyar gyakorlat sokszor ez volt, sajnos olvastuk a hírekben, hogy a kontaktus-kutatás Orbanisztánban igen gyenge. Ha ezt a 123 embert fel sem kutatják, akkor az igen nagy baj, hiszen Bence közülük könnyen megfertőződhetett párat. és ugye, bár ezt már nem lehet visszacsinálni, de nem mindegy, hogy abból a 123 emberből az a mondjuk 5, aki elkapta a fertőzést, karanténba kerül, vagy tovább terjeszt. teszt nélkül pedig nem tudjuk, hogy ki az az 5 ember.
4. Jól van, mondja akkor a hülye Fideszes, alkalmazzunk teszt nélküli, radikális megoldást! Menjen mind a 123 ember karanténba! No, de ha mind karanténba megy, és nem tesztelik őket, akkor a 123 emberből nagyon soknak ez komoly kiesés lesz a munkából, az életből, különösen azoknak, akik nem tudnak home office-ban dolgozni.
5. No, de ráadásul az a 123 ember is találkozott egyenként mondjuk 101 emberrel (nekik kevesebb idejük volt Bence után másokkal találkozni), mielőtt karanténba küldtük őket. Velük mi legyen? Először is, jegyezzük, meg, hogy ha teszteltünk, akkor csak 5 x 101 emberről van szó, ha nem teszteltünk, akkor 123 x 101 emberről. De mindkét esetben kérdés, hogy velük mi legyen?
6. Ugyanaz a dilemma: ha nem teszteljük őket, akkor vagy senki nem megy karanténba, ami azt jelenti, hogy egyesek tovább fertőznek, vagy mindenki karanténba megy, ami még több kiesés a munkából, végül is a magyar gazdaságból.
7. Ha mindezt tovább visszük, akkor tesztelés nélkül igen hamar vagy mindenkinek karanténba kell menni, amitől a magyar gazdaság nyilván összeroppan.
8. Vagy pedig olyan emberek ezrei, tízezrei, esetleg százezrei fertőznek tovább, akiknél egyébként kontaktus-kutatással és teszteléssel meg lehetett volna akadályozni, hogy legalábbis a megtalálásuk után tovább fertőzzenek. Ez pedig igen súlyos mulasztás a járvány elleni küzdelemben.
9. Teszteléssel ugye az van, hogy le kellett tesztelni Bencét, utána 123 embert, utána 5 x 121 embert, és a láncok előbb-utóbb véget érnek, és leteszteltünk mindenkit, és nem kellett olyan sok embert karanténba küldeni, mégis igen sok továbbfertőzést megakadályoztunk. Teljesen egyértelmű a haszon: kevesebb karantén, de hatékony karantén. Ennyi a tesztelés kulcsa: lehetővé teszi a karanténok hatékony elrendelését. Hatékony a gazdaság szempontjából is, mert kevesebb kell, de a járvány szempontjából is, mert azok kerülnek karanténba, akiknek kell, és csak azok.
10. Ezentúl vannak olyan emberek, akiket azért érdemes tesztelni, mert veszélyes zónából jöttek. Érdekes módon ezt még a hülye Fideszesek is belátják. De szerintem bizonyos foglalkozás szerint is kellene tömegesen tesztelni az embereket, mert például az, hogy egy tanár diákok tucatjaival találkozik naponta, az legalább olyan kockázatot jelent, mint ha valaki egy a járvány által nagyon súlyosan érintett országból jön. Lassan Magyarország már egyébként is a legsúlyosabb kategóriába kerül, így a külföldről jövők egyre kevésbé jelentenek plusz kockázatot. De természetesen minél több ember tesztelése mindig hozzájárulhat a járvány elleni küzdelemhez. Az emberek teljesen véletlenszerű tesztelése is hozzájárulhatna, de ez olyan messze van a Fideszesek felfogásától, képességeitől, akaratától, mint Makó Jeruzsálemtől.
    
    Mindez persze nem túl bonyolult dolog. Bármely értelmes ember át tudja gondolni, és át tudja látni körülbelül úgy, ahogy én itt elmagyaráztam. Az, hogy Rétvári Bence ezt nem képes magától felfogni, az szégyen, mert azt jelenti, hogy igen alacsony intelligenciával rendelkező egyének ülnek a Fidesz soraiban a Parlamentben. És sajnos ezek hoznak törvényeket, ezek akarják irányítani az országot. Az eredményét sajnos látjuk.

Mennyire rontotta el Orbán a víruskezelést a statisztikák tükrében? (Az első hullám végén.)

Ha azt mondjuk, hogy Orbán elrontotta a koronavírus járvány kezelését, akkor kétféle módon is érvelhetünk. Az egyik, hogy felsoroljuk azokat az intézkedéseket, amelyek rosszak voltak. Ezt előző postomban megtettem. Itt most csak a legfontosabb hibákat sorolom fel, amelyek a járványt súlyosbították, és nem említem az egyéb hibákat, amelyek egyéb súlyos károkhoz vezettek. Igazából négy ilyen nagyobb hiba van:

1. A kevés tesztelés. És különösen a tesztelés mellőzése sok kritikus esetben.
2. A maszk hordásának ellenzése, vagy legalábbis nem propagálása.
3. Többféle információ visszatartása, ami akadályozta az intézkedéseket.
4. Az iskolák kései bezárása. Itt csak az ellenzék nyomására, pár nappal később intézkedett Orbán. Ide tartozik még az érettségi megtartása is, amelynek szerintem volt némi negatív hatása a járványra.

A kórházi ágyak kiürítését nem említem, mert bár felesleges volt, és súlyos károkhoz vezetett, de a járványra nem volt hatással. Az olyan igen súlyos intézkedéseket, mint, például, hogy tesztelés nélkül küldték haza a betegeket a kórházakból, az 1-es pont alá vettem. Ez annak egy speciális, igen súlyos esete.

Amikor egy intézkedést rossznak mondtam, akkor egyrészt abban bíztam, hogy ez nyilvánvaló az olvasó számára is, mint például nyilvánvalónak tekintettem, hogy amikor a kórházak súlyos gócpontok voltak, akkor onnan hazaküldeni a betegeket tesztelés nélkül, az súlyos mulasztás, hiszen a járvány terjedésében valószínű, és könnyen megakadályozható továbbfertőzéseket nem akadályoztak meg. Különösen súlyos mulasztás volt ez az idősotthonokba, azaz másik, különösen veszélyezettet gócpontokba való hazaküldés esetén-

Máskor néhány összefüggéssel támasztottam alá azt, hogy az intézkedésnek miért rossz a hatása. Ezt főleg az információ visszatartásánál tettem meg.

Egy másik megközelítés viszont az, hogy a rossz intézkedések hatásait konkrétan meg is nézzük. Azaz a járványügyi statisztikák alapján igazoljam, hogy ezek az intézkedések tényleg rosszak voltak. Bár arra nincs lehetőségem, hogy az egyes intézkedések hatásait egyenként megbecsüljem, ezt csak egy az egész világ összes országait átfogó statisztikai analízisből lehetne kihozni, ahol különféle intézkedéseket ténylegesen kipróbáltak. Tehát csak Magyarország helyzetét és egészében fogom bemutatni a statisztikák alapján.

A járványnak most már lassan lecsengett legalábbis az első hulláma, amennyiben lesz még hullám. A lecsengés is még hosszan eltarthat, de szerintem ha ma megnézzük a statisztikákat, azok már sokat mondanak. A statisztikákat sokan -én is – már az elejétől fogva nézték, de akkor még nagyobb volt a bizonytalanság. Most már eléggé beállt a kép, és már sokat nem fog változni. Egy ideig legalábbis, ha nem robban be egy második hullám.

Többféle statisztikákat is lehet nézni, de én nem fogom nézni a fertőzések számát, mivel az erősen függ a tesztelések számától, és pont azt mondtam, hogy Orbánék túl keveset teszteltek. A halálozási statisztika az, amely sokkal stabilabb, bár ebben is vannak országok között eltérések, és több ország korrigálta is eme statisztikáit, mert például nem vették bele az idősotthonokat. Vannak olyan országok, mint Belgium, ahol általában minden kicsit is gyanús koronavírus fertőzéses halált  beleszámolnak a statisztikába, emiatt irreálisan nagy a halottak száma. És vannak olyan országok, mint például Oroszország, ahol meg irreálisan alacsony. Nemrég be is vallották, hogy több a halálos áldozat. Én az orosz adatokban ezután sem hinnék. Belgiumot pedig emiatt szintén nem fogom összehasonlítási alapnak venni.

Fontos az is, hogy egy országban nem szimplán a halottak számát fogom nézni, mert így a nagy népességű országok nagy hátrányban lennének, és Magyarország, lévén viszonylag kicsi ország, előnyben lenne. De nyilván nem területre kell normálni a halottak számát, hanem a teljes népességre, hiszen emberek azok, akik megbetegednek, és nem területek. Bár, még ez sem tökéletes normálás, mert a területet olyan módon mégis bele lehetne venni a normálásba, hogy a fertőzés sűrűn lakott helyeken természetes módon könnyebben terjed. De ezt már nem fogom megtenni, túl bonyolult lenne az, hogy a népsűrűség változását hogyan vegyük bele a képletbe, és lehetne pont ezt vitatni. Maradjunk az 1 millió főre eső halottak számánál, az az egyik elfogadott statisztika. A számokat egyébként innen vettem, illetve a halálolási rátát innen.

Egy további fontos megkötés, hogy Magyarországot csak Európával fogom összehasonlítani. Európán kívül még olyan területek is vannak, ahol még csak most indul be igazán a járvány, olyan területek is, ahova egyáltalán alig jutott el. Nem volna fair Magyarországot összehasonlítani mondjuk Grönlanddal. A teljes világlistán Magyarország elég rosszul szerepelne, mivel sok ország van a világban, amelyet nem ért el, vagy még nem ért el igazán a járvány.

Viszont Európán belül is van egy nagy különbség kelet és nyugat között. Magyarország igen jól áll a járvány tekintetében Nyugat-Európához viszonyítva, olyannyira, hogy ha azt mondom, Orbán nagyon elrontotta, akkor ez akár abszurdnak is tűnhet, és buta Fideszesek rögtön el is kezdik sorolni a nyugat-európai országokat, amelyek messze rosszabbul jártak. De ahogy Grönlanddal nem fair dolog összehasonlítani Magyarországot, úgy Olaszországgal sem. Az egyetlen fair összehasonlítás, ha kelet-európai országokat veszünk alapul. Itt pedig Magyarország már igencsak rosszul áll, mint látni fogjuk. De előbb még egy pár szót a Kelet- és Nyugat-Európa  közötti különbségről. Először is tekintsük meg a különbséget egy térképen!

Ez egy május 17.-i térkép, és a pont azt a statisztikát mutatja, amelyre fókuszálni fogok, ez pedig az 1 millió lakosra jutó halottak száma. (Az nem fontos, hogy egymillió, vagy tízezer, vagy mennyi lakosra vetítik, az a lényeg, hogy normálnak a lakosság számával).

Igazából a térképen már az is látszik, mire akarok majd kilyukadni: Magyarország a környező országokhoz képest igen rosszul áll. De most először nézzük Nyugat-Európát! Az ugyanis elég nyilvánvaló a térképről, hogy erős különbség van nyugat és kelet között.  Nyugaton nagyon magas a halottak aránya, aminek kell, hogy legyen valamilyen oka. Az nem lehet, hogy nyugaton minden ország elrontotta, keleten meg minden ország sokkal jobban csinálta. A különbségnek számos olyan oka van, amit az országok nem elrontottak, hanem adottság, vagy így esett:

1. Nyugat-Európa sokkal jobban érintett a globalizációban. Több a turista, több az üzleti kapcsolat Ázsiával. Tehát könnyebben elkapták a fertőzést, hirtelen jött a fertőzés, és nagyobb volt a fertőzés külső forrása.
2. Igazából az első ok miatt Nyugat-Európát hamarabb érte el a válság, és felkészületlenül érte őket. Persze lehet azt mondani, hogy miután Kínában már hónapok óta tombolt a járvány, igazán felkészülhettek volna. Ebben van is valami, de ezt eme országok lakosainak dolga lerendezni a kormányaikkal. Ez a felkészületlenség mégis viszonylag érthető: lehetett azt hinni, hogy Európában úgyse lesz nagy járvány. Az is igaz, hogy az intézkedéseknek ugye komoly, negatív gazdasági hatása volt, ezért a kormányok nem akarták túl hamar bevezetni. Valószínűleg korábban a lakosság részéről is sokkal nagyobb ellenállás lett volna a korlátozásokkal szemben. No, száz szónak is egy a vége: Kelet-Európa azért is járt jobban, mert amikor nyugaton nagyon beindult a járvány, és elkezdték a lezárásokat bevezetni, akkor keleten még alig volt járvány, viszont az intézkedéseket átvették, és a lakosság is elfogadta őket. Ez egész Kelet-Európára jellemző volt, tehát nem Orbán érdeme.
3. Van egy olyan elmélet, amely szerint keleten a BCG oltás adott több védettséget. Szerintem különösen az meggyőző ebben a kérdésben, hogy Németországban az NDK területén is sokkal kevesebb a betegek vagy áldozatok száma.

Lehetnek esetleg még egyéb okok is, amelyeket nem tudunk.

A térképre visszatérve, azon tehát az első fő konklúzió egészen világosan látszik: Magyarország Kelet-Európában az egyik legrosszabbul álló ország. Szlovénia, Macedonia, Románia, Moldova és Észtország van azonos színnel színezve, mint Magyarország. De nézzük a sorrendet számszerűsítve!

Helyezés	Ország	Halottak száma per millió fő
22	Estonia	51
38	Slovenia	52
18	Hungary	54
16	Finland	57
23	North Macedonia	60
36	Romania	65
32	Moldova	72
15	Austria	74

Látható, hogy valójában csak Románia, Macedónia, és Moldova áll rosszabbul nálunk. Ezek egyrészt olyan országok, ahol tényleg még rosszabb az egészségügy állapota, illetve Romániába például sokkal több vendégmunkás tért haza nyugatról. Megjegyzem még, hogy bár Ausztriában a járvány korábban kezdődött, és súlyosabb volt, de most már jobban lecsendesedett, úgyhogy ha még nagyon sokáig tart az Magyarországon, hogy naponta több ember is meghal, akkor sajnos még leeshetünk Ausztria alá is.

Orbán hibás intézkedéseinek következményeként Magyarországon még nincs teljesen vége a járványnak és sajnos még romlani fognak ezek a számok. Reméljük, nem sokkal, de nem lehet tudni. De azt már kimondhatjuk, hogy Orbán kelet-európai viszonylatban kivételesen rosszul kezelte a járványt.

Az egyik hibás intézkedés a kevés tesztelés volt. Ezt azonban nem számszerűsítettem, és nem igazoltam. Pedig erre nagyon jó adat van, ugyanis számon tartják az egy millió főre jutó tesztek számát is.

Helyezés (növekvő sorrendbe helyezve, Európában)	Ország	Tesztek száma per millió fő
3	Albania	4958
4	Ukraine	7960
5	Moldova	10054
6	Bulgaria	11613
7	North Macedonia	13288
8	Croatia	15949
9	Montenegro	16188
10	Greece	16768
11	Hungary	18998

Itt is van azonban mit meggondolni. A betegségek, halottak számában és a tesztelések számában ugyanis oda és vissza hatás is lehet. Ha valahol elharapózik a járvány, akkor ott általában elkezdenek bizonyos mértékben jobban tesztelni. Máshol, ahol a járvány nem volt súlyos, esetleg pont emiatt nem teszteltek sokat. De van fordított hatás is: egy ország tesztelhet sokkal többet pont azért, hogy ezzel előzze meg a járványt. Görögország és Horvátország például keveset tesztelt, de inkább azért, mert nem harapózott el a járvány. A járványt más eszközökkel is meg tudták fékezni. Ez azt is jelenti, hogy önmagában a kevés tesztelés nem lenne végzetes hiba, ha egyébként a többi intézkedés jó, és az országnak szerencséje van. Orbán sajnos még a maszkviselést is elrontotta.

Igazából a fenti táblázatban csak Macedonia és Moldova az az ország, ahol a kevés teszteléssel magas fertőzöttség és halálozás is jár, és rosszabbak is Magyarországnál. Románia az egyetlen ország a két táblázatban, ahol több a halottak száma, pedig többet teszteltek. Vagy pont emiatt voltak kénytelenek többet tesztelni. Említettem, milyen más oka lehet annak, hogy a járvány elharapózott.

Érdemes még megjegyezni, hogy egész Nyugat Európa további része Magyarország előtt járt tesztelésben. Részben azért, hogy megakadályozzák a járványt, részben azért, mert nem tudták megakadályozni a járvány elharapózását, és kénytelenek voltak sokat tesztelni. Az egyik legtöbbet tesztelő ország, Németország egészen jól tudta korlátozni a járványt a sok teszt miatt. Ott a maszkviselésben is előrébb voltak.

Mindenesetre, a tesztelések száma önmagában nem alkalmas a konklúzió levonására. Több teszt elvégzése semmiképpen nem árt, de kevesebb teszttel is megúszhatja egy ország, és a sok teszt önmagában szintén nem mindig elég a járvány megfékezésére.

Van egy másik fontos statisztika, ez a halálozási ráta. Azaz a halottak száma a fertőzöttekhez képest. Erről a statisztikáról sok vita volt. Arról is, hogy mennyi lehet ez a halálozási ráta valójában. Arról is, hogy a mért halálozási ráta magasabb a ténylegesnél, mert nem tudunk minden fertőzésről. És a járvány közben arról is, hogy a ráta még nem végleges, mert a ugye a betegek közül még meghalhat valaki, de a halottak közül nem támadhat fel senki (bár a statisztikában ilyen is történt, akár nagy számban is:) Mindenesetre most már az időbeli lecsengés miatt a ráták viszonylag stabilak.

Belgium	57,849	9,388	16.23
France	183,470	28,625	15.6
Italy	231,732	33,142	14.3
United Kingdom	269,127	37,837	14.06
Hungary	3,841	517	13.46
Netherlands	45,950	5,903	12.85
Sweden	35,727	4,266	11.94
Spain	237,906	27,119	11.4
Mexico	81,400	9,044	11.11
Ecuador	38,471	3,313	8.61
Canada	89,976	6,982	7.76
Slovenia	1,473	108	7.33
Algeria	8,997	630	7

Ezeket a rátákat innen vettem. Ebben sajnos ténylegesen ötödikek vagyunk.  Az egész világon. Itt utalok vissza, hogy Belgiumról tudjuk, hogy módszertani okokból sokkal több a halottak száma. Franciaországban, Olaszországban és Nagy Britanniában mondhatjuk, hogy a járvány megterhelte az egészségügyet, és tényleg amiatt halt meg sok ember, mert már nehezen tudták kezelni őket. Magyarországon viszont nem ez a helyzet. Magyarországon nagyon sok ágyat szabadítottak fel feleslegesen, és mégis nagyon sok beteg halt meg.

Korábban itt azzal védekeztek a Fideszesek, és én is azt gondoltam, hogy a fő ok itt nem az, hogy tényleg sok beteg halt meg, hanem az, hogy a kevés tesztelés miatt kevés beteget fedeztünk fel. Mivel a halottakat mindenképpen felfedeztük, ezeknek aránya így nagyobb lett. Ez szintén egy hibára utalna, de egy másik hibára: a tesztelések alacsony számára.

Azonban a legutóbbi tömeges tesztelés eredménye arra utal, hogy lehet, hogy Magyarországon tényleg viszonylag kevés a beteg. Természetesen a becsült 22 ezer vagy 93 ezer fő beteg sok, túl sok, és lényegesen több, mint a hivatalosan pozitív betegek száma, ami ma 3800 körül van. De ennyivel több beteg más országokban is biztos van. A kevesebb, mint tízszeres, vagy még a harmincszoros megbetegedés szám kisebb, mint amit korábban becsültek.

Így hajlok arrafelé, hogy persze az a 13,46% nem a tényleges halálozási ráta (az igazi 1%, vagy még az alatt is lehet), de az, hogy a magyar mért halálozási ráta ilyen magas a többi országokhoz képest, az csak részben van a kevés teszt miatt, és jelentősebb szerepe van benne a rossz egészségügynek. Ez pedig ugyanúgy Orbán hibája, mint az említett további 4 konkrét intézkedési hiba a járvány alatt, amelyek szintén súlyosbították a járványt. Míg persze a kevés teszt is Orbán hibája volt.

Összefoglalva: Orbán természetesen nem rontott el mindent. Annyira azért nem hülye, és azt tudta, hogy egy katasztrofálisan súlyos járvánnyal bukna. A többi országból – ő elsősorban Ausztriát emlegette – nagyon sok intézkedést átvett, ahogy szinte mindenki. Ez tehát nem érdeme.  De legalább 4 fontos kérdésben hibázott, és ez a statisztikákon is látszik. Magyarország csak azért nem esett át ennél is súlyosabb járványon, mert az említett szerencsés körülmények kedveztek Kelet-Európának, és, mert az intézkedések egy jelentős részét azért Orbán is átvette. Amennyiben a BCG oltásnak tényleg jelentős szerepe volt a járvány megfékezésében, az sem Orbán érdeme, hanem ironikus módon Rákosié.

tanulmány, a KSH adatai is igazolják, hogy tényleg kb. annyi ember halt meg koronavírusban, tényleg a járványhullámok alatt. Ugyanis a többlethalálozásnak persze lehetnek különféle eltérései a koronavírus-haláűlozástól, de az egyetlen, állandó többlethalálozási-faktor a járvány évei alatt mégiscsak a koronavírus maga volt, és nem valami más, ami más években is ott szokott lenni. Az egyetlen jelentős és szisztematikus faktor, amely ezekben az években ott lehetett volna, a koronavírus-járvány miatt volt, de nem a vírus maga okozta, az a balesetek számának csökkentése a lezárások miatt. No de Orbanisztánban a második hullámtól fogva már egyre kevésbé voltak lezárások.

Korlátozott nyájimmunitás: avagy, mi a koronavírus járvány kontrolljának legjobb módja?

A következőkben nem egy extrém nézetet fogok bemutatni, nem vagyok a szabadjára eresztett nyájimmunitás stratégiájának híve. Az optimális stratégiát körülbelül abban látom, ahogyan a legtöbb ország próbál küzdeni a koronavírus ellen, csak ehhez több magyarázatot adok, illetve elmagyarázok egy kis különbséget a kommunikált, és a titokban folytatott stratégia között. Azt ugyanis valószínűleg tartom, hogy a különféle kormányok nem egészen kommunikálhatják teljesen őszintén, hogy mi az igazi stratégiájuk.

A “nyájimmunitás” stratégiáját Nagy Britania Hollandia kapcsán hallottuk emlegetni. Ez a két ország volt az, amelyik azt kommunikálta, hogy legalábbis egy ideig ezt a stratégiát követik, aztán felhagytak vele. Ez az elképzelés egy természetes folyamaton alapszik, amely valószínűleg valamilyen szinten működne, amennyiben feltehetjük, hogy a koronavírussal szemben egyáltalán ki tud alakulni immunitás.

Az immunitás mellett szól, hogy Kínában gyakorlatilag leállt a fertőzés terjedése, ami nem volna lehetséges, ha a korábbi betegek újrafertőződhetnének. Az immunitás mellett szól, hogy a vírusos betegségeknél általában van ilyen, és az influenza-szerű vírusos betegségeknél jellemző. Bár az influenza maga például olyan változékony vírus, hogy vele szemben az immunitás igen korlátos, és igen rövid. Még oltással is csak egy évadra van, és nem tökéletes immunitás. Ez előfordulhat a koronavírus esetében is, amely szintén változékony lehet, hiszen eleve így ugrott át az emberre.

De ha van immunitás, akkor teljesen természetes folyamat az, hogy ahogy egy populáció megfertőződik, akkor azok a betegek, akik túlélik, minimum egy ideig nem fertőződhetnek meg, ami határt szab a fertőzés terjedésének. A fertőzés így tetőzhet, vagy, ha az immunitás rövid, lehet szezonálisan visszatérő.

Két baj van ezzel:

1. Magas halandóság mellett nem lehet azt kommunikálni, hogy így akarjuk megúszni a fertőzést. Nagy Britannia és Hollandia emiatt nem is tudott kitartani mellette. Az emberek ezt egyszerűen nem fogadják el elég jónak.
2. Ha sok embert olyan súlyosan érint, hogy sokáig munkaképtelen, kórházba kerül, meghal, akkor ez a gazdaságot és egészségügyet túlságosan leterheli. Ez az embereket és a kormányokat is érdekli.

Ezért az alternatív elképzelés, amelyet például Angela Merkel fogalmazott meg, hogy elviselhető szintűre elhúzni a fertőzés lefolyását, úgy, hogy az egészségügy kibírja, esetleg kihúzzuk egy vakcina vagy gyógyszer felfedezéséig. Jelenleg ez az uralkodó stratégia. De ez nem ilyen egyszerű, és világos, vannak itt még nyitott részletek.

A további részletekhez még további dolgokat kell feleleveníteni a koronavírusról. Az első az, hogy változékony, és variációi vannak. Az, hogy kit mennyire súlyosan érint a betegség, nemcsak az illetőtől függ – az idősek, amúgy is betegek, gyengék az adatok szerint nagyobb arányban halnak meg – de attól is, hogy melyik variáns kapja el az illetőt.

Vannak súlyosabban fertőző, kevésbé súlyosan fertőző, és szinte szimptómák nélkül fertőző változatok. Miért fontos ez? A szimptóma nélkül fertőző változattal gyakorlatilag semmi baj nem volna, csak az, hogy ez néha vagy átalakul súlyosabbá, vagy bizonyos embereknél mégis súlyossá válik. Egyébként természetszerűen valószínűleg ez az a változat, amely a fertőzések nagy részét adja, ezt mutatják a tesztadatok is, és a józan ész is ezt sugallja, hiszen ha a gazda észre se veszi, hogy beteg, akkor nem óvatos, és vele szemben is óvatlanabbak az emberek.

A tüneteket produkálók, ha nem halnak meg, még mindig csak közepesen súlyos gondot jelentenének a társadalomra. Egy influenza járványban sok ilyen beteg van, és általában az országok túlélik, a gazdaság beárazza, nem okoz válságot. A kórházi ápolásra szorulók viszont már gondot okoznak, és ha nagy tömegekben vannak, akkor igazából ez az, ami az állam szempontjából a legfontosabb gond: az egészségügyi rendszer csődje. Ezt akarják kikerülni az országok.

A halottak az erkölcsi szempontból, és a médiavisszhang szempontjából legsúlyosabb gond, de a cinikus szempontból, és az állam titokban kicsit cinikus, ezek akár kisebb gondot is jelenthetnek, főleg, ha idősek vagy betegek az illetők. Persze nekem van empátiám, én egyáltalán nem támogatok ilyen gondolatokat, csak jelzem, hogy titokban az állam gondolkodhat így. Európa kormányai titokban még akár azt is gondolhatják, hogy a súlyos demográfiai válságon még talán javít is, ha sok idős ember meghal. Ez az, amit aztán végképp nem kommunikálhatnak, de az intézkedések lehetnek olyanok, hogy ez a szempont motiválja őket. Főleg bizonyos elmaradt intézkedések. Európa államai titokban lehet, hogy hanyagolják egy kicsit az időseket.

Na most amit az állam titokban még máshogy gondol, mint ahogy kommunikál, és ez lesz eme postom legmeglepőbb, legfontosabb állítása, az az, hogy a nyájimmunitásra igenis akar támaszkodni, sőt, azt akár titokban elő is segítheti, még ha a kommunikációja közben ezzel ellentétes. Mire gondolok?

Arra, hogy valójában egyik ország se tesztel annyit, amennyit tesztelhetne. Magyarország iszonyatosan elmarad a lehetőségektől. És ez egy kockázatos stratégia, de mellette is szól érv. Nézzük először, hogy mi szól mellette? Először is, az állam a kommunikációjában csak azt tudja eladni, csak az vállalható, és csak az lehet valamennyire racionális, ha a súlyos eseteket teszteli, de a tünetmentes, vagy nem súlyos esetek tesztjének elmaradását bevállalhatja. Ezt úgy kommunikálhatja, hogy nincs elég tesztje. De húzódhat emögött nagyon is számító szándékosság: nevezetesen, a vírus ártatlanabb változatát hagyják terjedni, mert az immunitás kialakítására ez is alkalmas lehet. Ha van immunitás a vírussal szemben, akkor valószínűleg ez az ártatlan változat is elég hozzá. Ez az ártatlan változat nem okoz túl sok gondot, tehát az államvezetés gondolhatja úgy, hogy jó volna, ha ez elszaporodna. A tesztek mellőzésével ez úgy se derül ki.

Ez a stratégia azonban kockázatos is, Nagy Britannia, Hollandia, és leginkább Irán példája mutatja, hogy az állam ilyen felelőtlensége nagyon visszaüthet. Olaszország példája meg azt mutatja, hogy ha az állam ezt nem szándékosan csinálja, de mégis nagyon elharapóznak a dolgok, akkor is durva nagy baj van.

Úgyhogy végeredményben nem tudom nagyon pontosan megmondani, hogy mennyi tesztelés tűnik ideálisnak, én mégiscsak amellett volnék, hogy az állam teszteljen, amennyit csak lehet. Németország eddig mégiscsak úgy tűnik, hogy jobban jár, mint akár Nagy Britannia.

Amennyiben Orbán tudatosan követne egy ilyen nem tesztelő, nyájimmunitásos stratégiát, akkor sajnos veszélyes, hogy Irán sorsára jutunk. Amennyiben csak azért tesztelünk keveset, mert az egészségügy le van robbanva, az meg egyértelműen sara Orbánnak. Őmiatta van lerobbanva.

 

Hindi és/vagy szankszkrít származású cigány szavak a magyar nyelvben

Mivel sokat utazok Indiába, egy ideje elhatároztam, hogy megtanulok “indiaiul”. Ezt idézőjelbe írtam, mert az igény egy indiai nyelvről szólt, de azt sem volt egyszerű eldöntenem, hogy melyik indiai nyelv legyen. A munkakapcsolat Bangalore városához köt, amely Karnataka állam fővárosa, ennek az államnak a nyelve a kannada (igen, úgy hangzik, mint Kanada, de semmi köze hozzá.:) Ezt a tényt árnyalja, hogy Bangalore nagyon “nemzetközi” város, azaz mindenféle indiai nép dolgozik ott, és sokféle nyelvet beszélnek, így a hindi is igen elterjedt. Közvetlen munkatársaim között sokan nem beszélnek vagy olvasnak kannada nyelven, hanem hindi nyelven. Azt is érdemes tudni, illetve ezt részben tudjuk, részben ez is pontosításra szorul, hogy létezik indo-európai nyelvcsalád, ami miatt a hindi tényleg érzékelhetően rokon az angol, a német, a francia vagy az orosz nyelvvel is. De nem a magyarral. Az angollal való hasonlatosság lehetne a gyarmati múlt emléke is. A hindiben egy csomó angol szót vettek át, illetve bevett dolog a hindiben angol szavakat használni, főleg főnevek esetében. Teljesen szokásos dolog az egy riportban, vagy a kollégáim között, hogy az egyik mondatot még angolul mondják, a másikat hindi nyelven. No de rövidre fogva a dolgot, végül a hindi mellett kötöttem ki. Ennek oka még, hogy északon, India nagy részén a hindivel lehet boldogulni. Nem mintha olyan nagyon kellett volna használnom a hindit bármikor is. Még sosem múlott ezen semmi igazán fontos. De azért néha elcsodálkoztak a helyiek, ha hinidül tudtam válaszolni valamire.

A hindi nyelv tanulásának motivációja volt még, hogy meg akartam mutatni, hogy meg lehet tanulni egy nyelvet anélkül, hogy költenék rá. Ez nagyjából igaz is: szinte csak internetes, ingyenes anyagokból dolgozok, nem járok fizetős kurzusra. Egy kivétel van: rendeltem pár hindi könyvet azért, mert nyáron, a strandra könyvet tudok kivinni, mobilt nem szeretek. De ezeknek a könyveknek a részesedése a tanulásomban egyelőre nem sok: nagyrészt autóban hallgatok hanganyagokat. Egyébként annyira nem tudok hindiül, hogy igazán hatékonyan nagyon tudnám gyakorolni, nem szoktam hindiül beszélgetni emberekkel. Pár filmet néztem már meg hindiül, angol felirattal, de nagyrészt azért szükségem volt a feliratokra.

No de ez a post nem a hindi nyelvtanulásról szól, hanem a cigány nyelvről. Ahogy említettem, a hindi az angollal, némettel, franciával, orosszal rokon. Ha meg kell tanulnom egy hindi szót, nagyon sokszor tudom kötni eme nyelvek valamelyikéhez. Ha csak a számokat nézzük, akkor az “1”; “eik” a német “einz”-hez hasonló. A 2; “do” a francia “deux”-höz (vedd figyelembe a francia kiejtést!), a 3, “teen” az angol “tree”-hez, a 4 “char” megint leginkább a francia “quatr”-hoz, az 5, “panch” pedig az orosz “pjatr”-hoz. Tehát sokszor csak azt kell megjegyeznem, melyik ismert nyelv szavához hasonlít egy hindi szó.

Ennek folyamán vettem észre, hogy annak ellenére, hogy a magyar nem rokon, vannak hindi szavak, amelyek a magyarhoz hasonlítanak, sőt, több, mint hasonlítanak.  Itt egy nagyon fontos, talán nem mindenki által ismert összefüggés: a cigányok a legvalószínűbb elmélet szerint indiai származásúak, konkrétan leginkább a legalsóbb kasztból elvándorolt emberek lehetnek. Tehát kézenfekvő, hogy a cigányok nyelve (a románira gondolok) eredetileg a hindi, vagy azzal rokon nyelv lehetett. Ugye ez a kivándorlás olyan régen történt, hogy akkor még a szanszkrit is létezett, de az is hasonló nyelv, mint a mai hindi.

Az alábbi listában a szavak hindi megfelelőjét angol átírásban adom meg, a devanagari írással a legtöbb olvasó nem tudna mit kezdeni.

A “kutya” hindiül “kutta”. Ez nagyon megdöbbentő hasonlóság volt. Most már nem vagyok benne biztos, mert finnül is tudok pár szót, és finnül “koira” a kutya neve, ami nem hasonlít olyan megdöbbentő módon a magyarhoz, de nem is különbözik. A Wiktionary szerint az “eb” a finnugor szó, viszont a “koira” is az. Cigányul a kutya viszont állítólag “dzsiukel“, szóval inkább véletlen egybeesésnek tűnik. Egy érdeksség, hogy a Big Bang Theory 11. éved 14. epizódjában szerepel az, hogy hindiül a kutya “kutta”. A magyar verzióban ez a jelenet viccesebb, mint az angolban, ahol nincs hasonlóság a két szó között.

A “kajálni” egy magyar szleng szó, hindiül az enni úgy van, hogy “khana” (múlt időben “khaya”) . A hindi szavakat angol átírásban fogom írni, de a legtöbbet magyarul is ki lehet olvasni. A “kajál” szó a wiktionary szerint is cigány eredetű. Ebben a szójegyzékben is szerepel.

Az ember hindiül úgy van, hogy “manush” (s-sel ejtve) egy másik szó az “insaan” , de ez máshova kapcsolódik (v.ö. “insane”). Na, most magyarul ugye a “manus” egy szleng szó arra, hogy ember. Ez nagyon különleges egybeesés, erre nem tudok más magyarázatot elképzelni, mint, hogy a cigányból vették át a magyarok. Ezért szleng. A csimpánz úgy van hindiul, hogy “Banamanush“, ahol a “ban” vagy “van” az erdő egyik neve (a másik neve a jungle azaz dzsungel, de ez a magyarban már modern átvétel, angolon keresztül). Ez egyébként a wiktionary szerint is románi szó. Ebben a szójegyzékben is szerepel.

Szerintem a “pálinka” szó is hindi eredetű cigány szó. Ez nem olyan egyszerű, mert Indiában nem nagyon van alkoholos ital, pláne nem tömény. A “phal”, ahol a “ph” ejtése a “p” és az “f” között van, a hindiben gyümölcsöt jelent. Ez esetben a “pálinka” jelentése lehet az, hogy: “kicsi gyümölcs”. A szótárak szerint ez szláv szó, és akkor lehet véletlen egybeesés, vagy a szlávban meglévő ősi, indo-európai szó. (Oroszul “plod”).

A “bula” szó megint nem biztos, de furcsa, hogy a hindiben a telefonon hívni úgy van, hogy “bulaana”. A “bula” szó jelentése a magyar szlengben nő, és eléggé afelé hajlik tudtommal a jelentése, hogy “kurva”, ami a “call-girl”-nek felelne meg. De ez lehet, hogy csak belemagyarázás, a ladino nyelvben például van olyan, hogy “bula”, ami hölgyet jelent. Ebben a cigány-magyar szójegyzékben szerepel.

A csór ige, tehát a lopni ige a wikiszótár szerint is cigány szleng szó. A hindiben a tolvaj úgy van, hogy “chor”, kiejtve “csor”. Szinte egészen biztos vagyok benne, hogy ez sem véletlen egybeesés, különösen, hogy a cigány eredet igazolva van. Szintén szerepel a cigány-magyar szójegyzékben.

Ez megint egy kevésbé valószínű eset lesz, de azért lehetséges. A halk magyar jelzőnek nem találtam az eredetét. A hindiben a “halka” azt jelenti, hogy könnyű. Itt a jelentés nincs olyan közel. Mindenesetre én így memorizáltam a “halka” szót.

A “dik“, mint “nézd” az egyik legismertebb cigány szó, amit nem nagyon vettünk azonban át. Ez teljesen egyértelműen a hindi “deekna” (ejtsd “díkná”) szóval rokon, hiszen az is azt jelenti, hogy “nézni”. A szó gyöke “deek”.

A “dzsal” szót átvettük, és azt jelenti, hogy valaki megy, lelép. Hindiben a menni ige, amelyet egyébként nagyon széles körű jelentésben használnak tök ugyanez: “jal”, ejtsd: “dzsal”.

Ebben a szójegyzékben is szerepel a “piál” szó is. Ez nekem nem tűnt fel, de ha már igy mondják, akkor az inni hindiül úgy van, hogy “peena”, ejtsd: “píná”.

A “csók” szóra a cigányból átvettük a “csumi” szót. Hindiül a csókolni “chumna”, éjtsd “csumná”. Szerepel ebben a szójegyzékben.

“szunyókál”: eszerint a szószedet szerint ez egy cigány szó. Az alszik hindiül: “sona”, ejtsd. “szóná”.

Ebben a szószedetben a “sero”, szó jelentése cigányban úgy van megadva, hogy “fej”. Én a “séró” szót magyarul a “frizura” értelemben hallottam használni. A “fej” hindiül mindenesetre “sir” (ejtsd. “szir”). Nem hasonlít nagyon, de ha van ilyen szó, és “fej” a jelentése, akkor már elég közeli.

A lista nyilván még nem teljes. Majd adok hozzá ha találok újakat. Lehet, hogy ennyi még nem is meggyőző. Sok mondanivalóm nincs ezzel azon túl, hogy érdekes. Talán egy kicsit rámutat arra, hogy végül is a cigányoknak is köszönhetünk bizonyos dolgokat, és átvettünk tőlük szavakat, amelyeket talán a szanszkritból hoztak nekünk.

A listán nem szerepel az a sok cigány szó, amely szintén nyilvánvalóan hindi, vagy szanszkrit, de magyarok számára nem ismerős. Ilyenekből nagyon sokat láttam, amikor a szószedeteket bújtam.

Miért lesz csőd PAKS II?

Hangsúlyoznom kell, hogy én nem vagyok “sötétzöld”. Nekem a sugárzással, mint olyannal nincs nagyon nagy bajom. Nyilván van egy nagyon kicsi kockázata annak, hogy egy atomreaktorral valami baleset történik, történt is két nagyobb katasztrófa, és számtalan kisebb baleset. De ez egy igen kicsi faktor volna, és ha csak ez lenne, én az atomenergia mellett volnék. Másrészt, ha van másik, egyenértékű áramtermelési mód van, akkor nyilván ez a sugárzási és baleseti kockázati tényező is számít. A sugárzás továbbá a kiégett fűtőanyag-cellák tárolásánál konkrét anyagi vonzatokkal is jár. Ezt a költséget általában nem is szokták beleszámolni a megtérülési faktoroknál. Továbbá erre a problémára jelenleg nincs is megoldás: nincs állandó fűtőelem-tároló.
Ez a cikk tehát nem arra fogja helyezni a hangsúlyt, hogy Csernobil és Fukushima milyen szörnyű volt, mert bár azok voltak, de a kárt és szörnyűséget be kell szorozni a valószínűséggel, és úgy ez már nem egy jelentős tényező.

Magyarországon a földrengés kockázata is kicsi, de vannak, akik figyelmeztetnek kockázatra ennek kapcsán. Sajnálatos módon pont Paks egy olyan helyen, törésvonalon helyezkedik el, aminek van némi kockázata.

Ez a térkép Magyarország új geológiai deformációit mutatja. Illetve én kivágtam belőle egy kis részt Paks körül. A teljes térkép, a jelmagyarázattal a Geomega Kft. oldaláról tölthető le. Nem vagyok szakember, de az a piros, az a kék, a fekete vonalak se jelentenek jót. Továbbá a 3-as számmal Paks pont ki van emelve egyfajta elrettentő példának.

Hogy Paks II ezek után biztonságos lesz-e, az olyan szakmai kérdés, amit nem tudok megítélni. Amit viszont meg tudnak ítélni a közemberek is, az egyéb, gazdasági érvek, amelyek sokkal nyomósabbak olyan szempontból, hogy kiszámíthatóbbak a földrengésnél. A postom fő mondanivalója az, hogy Paks II egész egyszerűen üzleti szempontból lesz csőd.

Létezik természetesen Paks II-re vonatkozóan a kormány által megrendelt Rotschild-tanulmány, amely “kimutatja”, hogy a kormány szerint nyereséges lesz, de ez irreális feltételezésekkel készült, és a postom arról fog szólni, hogy miért irreálisak.

Áramfogyasztás

Kezdjük a gondolkodást a szükségleti oldalról: az áramfogyasztás oldaláról. Azt ugyanis most ebben a postban adottnak vehetjük, hogy az emberek áramot akarnak fogyasztani, megvannak a szükségleteik, szokásaik, ezeket országos szinten ki kell elégíteni, bizonyos korlátok között bármi áron, itt nincs mese. Az alábbi ábra ezt az átlagos napi áramfogyasztást mutatja egy téli, illetve egy nyári napon. Egyébként az áramfogyasztásba nincs nagy különbség tél és nyár között. Úgy látszik, árammal kevesen fűtenek, a világítás szükséglete nem nagy, nyáron pedig manapság bejönnek a légkondícionálók. A jövőben nyáron akár nagyobb is lehet a fogyasztás, mint télen.

Az ábra forrása ez a tanulmány. Nem egy teljesen hivatalos forrás, de nincs okom kételkedni benne, hogy az áramfogyasztási adatokat hiteles forrásból veszi, és ábrázolja. Egyelőre csak a zöld görbét nézzük, ez kb. a jelenlegi áramfogyasztás. Na most azt látjuk, hogy ennek van egy éves és egy napi ingadozása. Vegyük először a nyári ábrát! Azt látjuk, hogy nappal felmegy 6000 MW fölé az áramfogyasztás, éjjel pedig lemegy 4000 MW alá. Az ábrán az atomenergia 2000 és még pár száz MW-ot biztosít ebből. Paks II  2400 MW-ot tudna biztosítani, valószínűleg erről van szó. Paks jelenlegi blokkjai 2000 MW-ot biztosítanak, tehát egy kis ideig, ha lesz olyan, hogy mindegyik blokk üzemel, akkor akár 4400 MW-ot is tudnak szolgáltatni, de a régi blokkok 50 éves üzemideje is le fog járni a 30-as években, és azután érvénybe lép a maximum 2400 MW. Azt látjuk tehát, hogy Paks II-t éjjel még 1600 MW, nappal pedig akár 3600 MW árammal is ki kell pótolni. A napelem-ellenesek gyakran mondják, hogy éjjel nem süt a nap, a napelem nem fedezi a szükségleteket. Nos, Paks II sem fedezi a szükségleteket. Soha. Az év egyetlen napján sem, egyetlen pillanatban sem.

A napenergiával eléggé ellentétes a helyzet. Ez kézenfekvően nappal termel áramot, éjjel még nyáron sem (bár nyáron rövidebb az éj). Az árbán egy korlátos mennyiségű napenergia szerepel, de képzeljük el, hogy maximálisan kiépül a napenergia, a maximum 6000 MW termelési képességgel. Ez ugye technikailag lehetséges, csak beruházás kérdése. Amennyiben megéri kiépíteni, ki is fog épülni ennyi kapacitás. Tehát a napenergiát nappal alig kell kipótolni, éjjel pedig 4000 MW árammal kell kipótolni. Majdnem ugyanott vagyunk.

Még pontosabban. Paks II éves áramtermelése kb 20TWh lesz (2400GW*24h*365 nap, és le kell vonni belőle egy kicsit a technikai leállásokra, illetve üzemzavarokra). Napelemből pedig szintén ki lehet építeni olyan kapacitást, amely egész évben az egész országban szintén 20TWh-t termel. Egy ilyen kapacitás soha nem termelne túl napi mondjuk 50GWh áramról van szó, annyit elfogyasztunk nappal is, 10 óra alatt, amikor süthet a nap, és pontosan ugyanannyival kellene kipótolni, legfeljebb azok a kiegészítő erőművek máskor lennének bekapcsolva.

Néhány dolog, ami a fogyasztási ábrát megváltoztathatja a napenergiának kedvezőbb irányba, amennyiben napenergiára állna át az ország: (i) Az éjszakai energiafogyasztás nagy részét az ipar teszi ki, amely sokszor azért fogyaszt éjjeli áramot, mert az az olcsóbb. Napenergia esetén ezek a gyárak kevesebbet gyártatnának éjjel, és többet nappal, mert a nappali áram lenne olcsóbb. Itt egy cikk Németországról, amely azt mondja, hogy 6GW kapacitást lehetne átcsoportosítani nappali fogyasztásra, ha az lenne az olcsóbb, könnyebben termelhető áram. A német nukleáris áramtermelés 7GW. Tehát majdnem a teljes nukleáris termelést ki lehetne váltani egy átcsoportosítással és napenergiával.  (ii) Hasonlóan, van ugye az “éjszakai”, vezérelt áram fogalma, például a bojlerek, amelyek azért éjszaka fűtenek, mert akkor olcsóbb az áram. Napenergia esetén a nappali áram lenne olcsóbb, és a bojlerek nappal fűtenének. Egy nagy, családi bojler például havonta átlagosan kb 150kWh-t fogyaszt. Egy átlagos háztartás havi 172 kWh-t. na most persze nem minden háztartásokban van villamos bojler, de ahol van, ott ez az áramfogyasztásnak igen jelentős részét teszi ki.

Ennek megfelelően a jelenlegi  éjjeli lakossági áramfogyasztás jelentős részét ez a bojler teszi ki. Napenergia megléte esetén ezek a bojlerek egyszerűen irányíthatóak, vezérelhetőek úgy, hogy nappal kapcsoljanak be, ezzel az éjjeli lakossági fogyasztást szinte nullára redukáltuk. a villany, internet , tévé, meg ilyenek este, az az összes idiótaságotokkal együtt nem számítanak túl sokat. (iii) Az elektromos autók nagyrészt természetesen pont éjjel akarnának tölteni, de azért ez beállítható, és sok elektromos autó esetében simán működik az, hogy kibírja azt, hogy csak hétvégén töltik nappal, vagy reggel, napfelkelte és indulás között, vagy esetleg nappal is otthon áll munkanapokon (mert a tulaj biciklivel megy munkába), vagy ahol nappal parkol, ott tölthető. (iv) A globális felmelegedéssel a légkondicionálók még jobban el fognak terjedni. A légkondi ugye tipikusan inkább nappal fogyaszt sokat, sokkal nagyobb baj van tehát a konstans atomreaktorral, mert még nagyobb lesz a különbség a nappali fogyasztás javára az éjjelivel szemben, mint a napelemmel, amelyek áramtermelése nagyjából egybeesik a légkondi igénnyel. A légkondicionálók elterjedése persze kihívás, mert összességében több áramfogyasztást jelentenek, de a napelemek számára inkább kedvező irányban tolják el a fogyasztási görbét. A fenti, éjjel-nappali görbében adott egy bizonyos arány az éjjeli (napnyugta és napfelkelte közbeni) és a nappali időszak között. Mint láttuk, ezt a különbséget jelentősen lehet csökkenteni. Kevés olyan áramfogyasztó van, amelyik szükségképpen sötétben kell, hogy fogyasszon. Egyik ilyen tényező a világítás, de ez csak  6-10%-ot tesz ki. Ehhez jön még rá az, hogy a modern társadalomban éjjel is működnek bizonyos dolgok, például éjjel is lehet internetezni, telefonálni, még ha nem is szoktunk annyit, továbbá az, hogy a modern társadalmunkban az emberek szeretnek napnyugta után is aktívak lenni, még dolgoznak is akár, vagy hazamennek és/vagy szórakoznak pár órát. De a napnyugta utáni fogyasztás összességében jelentősen csökkenthető, mert ahogy láttuk, egy igen jelentős része pont azért történik éjjel, mert akkor olcsóbb az áram (akkor van több), és ha nappal lesz olcsóbb, akkor nappalra állnak át.

A következő két ábra ebből a tanulmányból van.

Téli áramigény New South Wales államban

Nyári áramigény New South Wales államban

Ez az ausztráliai New South Wales állam téli és nyári áramfogyasztását mutatja. Ez pár dologban eltér a magyar viszonyoktól, de több dologban nincs okunk eltérésre gondolni, és ez az ábra a különböző fogyasztókat is mutatja, ezért hasznos. Néhány fontos megállapítás:

1. Sydney éghajlata, nem tér el nagyon Budapest éghajlatától (már azon kívül, hogy a tél és a nyár fordítva van). Nyáron sok klímát használnak, a magyarok szerintem jelenleg még kevesebbet, mert szegényebbek, de ebbe az irányba megyünk, és a globális felmelegedés is ebbe az irányba mutat. A klímahasználat délután erős, és kicsit belenyúlik az estébe. Kézenfekvően a klíma némi késéssel, de leköveti a napsütés intenzitását. Ennek kielégítésére a napelem az ideális, az atomerőmű katasztrofális.
2. Az éjjeli fogyasztás jelentős része, mintegy fele, az OffPk1 és OffPk2 olyan bojlerekből származik, amelyek vezéreltek. Ezeket napelem esetén át lehet programozni úgy, hogy akkor fűtsenek, amikor sok olcsó napenergiás áram van. Ez az átprogramozás nem bonyolult dolog, nem a bojlerben történik, egyszerűen éjjel helyett nappal adják a jelet hozzá. A bojlerek, a rendszer ma is képes erre, egy egyszerű átállítás szükséges a jeladó rendszerekben, hogy melyik legyen az “offpeak” (olcsó áram) időszaka.
3. Az előbbi pont véghezvitelével az éjjeli áramfogyasztás jelentős része átvihető a nappaliba, és ez megint a napenergiának kedvező.
4. A fenti ábra szerint ugyanis atomerőművet ebben az államban egy kb 1500MW-osat lehetne működtetni. De akkor a nappali csúcsidőben mintegy 1500MW-ot kell hozzáadni más erőműből. Plusz még az esti csúcs. De az esti csúcs nagy részét napenergia esetén is ki kell pótolni. Tisztán napenergiával nappal nem kellene pótolni, és éjjel kellene 1500 MW-ot bepótolni. Kb. ugyanott vagyunk, csak a napenergia nem sugároz és olcsóbb lesz. Továbbá, valamilyen tárolási móddal jelentősen jobb helyzetbe is kerülhet, mint az atomenergia.

Ez az ábra Németország áramtermelését és fogyasztását mutatja, nagyjából egy áprilisi időszakban. A sárga természetesen a napenergiás áram, a fekete vonal az áramfogyasztás. A zöld a szélenergia, ami Magyarországon szintén az Orbán kormány hibája miatt nem jelentős, tehát úgy vehetjük, hogy mostani állás szerint azt is ki kell pótolni konvencionálissal, amit a szürkés-barna mutat. A konvencionális áll szénből, gázból, és van benne atom is még. Az ábra a Fraunhofer Intézet tanulmányából van. Áprilisban ekkora kapacitás mellett reggel és este még be kell kapcsolni valamilyen konvencionális erőművet. Később, amikor hosszabbak a nappalok, akkor esetleg nem.

Ugyanígy azt is el lehet képzelni, hogy a sárga részeket nyugodtan meg lehetne kétszerezni, és akkor a konvencionális erőműveket már csak éjjel kell bekapcsolni, illetve télen, meg nagyon felhős időszakokban (Németországban az is ritkább, hogy az egész ország nagyon felhős lenne). Mindenesetre az nem látszik, hogy miért kellene egy konstans alaperőmű. És ha kétszeresére emelik a napenergiás kapacitást, akkor a maradék konvencionális áramszükséglet már jóval kevesebb. Ez egy igen jó megoldás, idáig tudunk elmenni áramtárolás nélkül.

A magyar szélenergia kapcsán elterjedt nézet az, hogy az adottságaink rosszabbak, mint a német adottságok. A valóság az, hogy bár az Északi-tengerrel nem tudunk versenyezni, de a szárazföldi széltermelésben az adottságaink  nyugaton elérik a németekét. És a német széláram nagy része a bevett nézettel szemben nem tengeri, hanem szárazföldi. A tengeri egy ötöd sincs. Németországban szárazföldön is észak jobb, mint dél. Magyarországon nyugat jobb, mint kelet.

Hasonlítsuk ezt össze az épített szélerőművek térképével!

Világos, hogy Dél-Németországban, amely nem rendelkezik jobb tulajdonságokkal, mint a Dunántúl, sokkal több szélerőmű van. És nem a németek a hülyék, hanem Orbánék, hogy ezt lekorlátozták.

A szél és napenergia alapján legutóbbi kutatások szerint aaz áram 72-91%-át lehetne fedezni. Ez nyilván más déli, mint északi államokban. Egy napos tárolással  83-94% is elérhető. A maradékot vagy még több tárolással, vagy más forrásból kell pótolni. Magyarországról szó sincs, de mivel nem teljesen északi államról van szó, biztos fedezhető lenne olyan 80%, ha a nap és szélenergiát is kiépítenék. A maradék 20%-ra nem érdemes atomerőművet építeni, hanem tárolást, vagy gázerőművet kell fenntartani.

Áramtárolás

Ha a tárolást is belevesszük, akkor sokkal jobb helyzetben van a napenergia. Potenciálisan. Ugyanis, ha az emberek feltesznek napelemeket a háztetőre, akkor már érdemes lesz nekik akkumulátort is beszerezni a házba. Nappal tehát akár túl is termelhetnek, az mehet a ház akkumulátorába, hogy éjjel is legyen áram. Az elektromos autózás nyilván csak akkor fog elterjedni, ha lesznek ilyen akkumulátorok, méghozzá olcsón lesznek, és hatékonyak lesznek, ugyanis az elektromos autóba pont ugyanilyen akkumulátor kell, legfeljebb valamivel kisebb. Országos átlagban tehát kiépíthetnek akár olyan kapacitást is, ami az éjjel hiányzó 4000 MW áramot is előállítja.

A tipikus felhasználás, és a kertes házakban termelt áram nagy részének sorsa tehát az lesz, hogy a nappal termelt áram nagy része belekerül az akkumulátorba, este hazajön a gazdi a kocsival, és éjjel feltölti a kocsit. Ilyen rendszert (nyilván nem túl nagy kapacitással) már most kínál a BMW). Egy újabb cikk szerint a német háztartási napelemes rendszerek mintegy fele el van látva ilyen akkumulátorral (power wall, vagy hasonló). Ők tehát feltehetően képesek nyáron teljesen ellátni az áramigényeiket. A cikk szerint ez kb mostantól rentábilis, azaz megéri befektetni.

Ez a német háztartásokban installált házi akkumulátor rendszerek száma összesen. Mára ezek száma eléri a 150 ezret. Ez a piac nagyon dinamikusan bővül. Becslések szerint Németország 2025-re el tudja majd tárolni Paks II akkor még nem is létező teljes termelését egy órára, 2030-ra pedig hét órára is. Ez azt jelenti, hogy amikor Paks II optimista becslések szerint elkezd termelni, akkor Németországban ennyi kapacitást egész éjjelre el fognak tudni tárolni. Ha ezt extrapoláljuk, akkor valamikor, amikor Paks II. még az életciklusának az elején lesz, totál feleslegessé fog válni. És akkor más kapacitásokkal nem is számoltunk.

Ha erre rákapnak a magyarok, márpedig miért ne kapnának rá az ingyen-áramra, az ingyen autókázásra, az ingyen-töltésre, és elkezdik teljes kapacitással kiépíteni minden kertes házra a napelemeket, akkor olyan áramtúltermelés lesz Magyarországon az év 80%-ában, hogy még!

Sőt, ennél valamivel még nagyobb kapacitás is ki fog épülni, hiszen vannak felhősebb napok is. Körülbelül egy heti áram kiegyenlítésére elegendő napelem-kapacitás és akkumulátor-kapacitás lesz a tipikus a kertes házakban. Nagy bérházakban elterjedhetnek kisközösségi megoldások, de ennek részleteivel nem számolok, úgy veszem, hogy nagyjából hasonló módon, a nappali és éjjeli, valamint időjárástól függő ingadozásokat egy héten belül kiegyenlítik.

A jövőben az akkumulátor-technológia fejlődése is várható, illetve az akkumulátorok ra is fog még igen jelentősen esni.

Az akkumulátoron kívül vannak még más elektromos energia tárolási technikák. Ilyen például a víz-szivattyús áramtárolási megoldás, amikor áramból vizet pumpálnak fel egy magasan lévő víztározóba. Ez a megoldás hatékony, csak sajnos drága a kiépítése, és földrajzi adottságok is kellenek hozzá, Magyarországon nem jelent nagy kapacitást. A környező országokban lehet jelentősége, és nemzetközi projekt keretében így akár magyar napenergiát is lehetne Ausztriában vagy Szlovákiában tárolni. A német Wikipédia szerint például:

“2014 betrug der Stromexport von Deutschland nach Österreich 39,2 TWh, der Import von Österreich nach Deutschland 17,0 TWh.”

Azaz Németország már ma évente több áramot exportál Ausztriába, és importál vissza többnyire ilyen ilyen víz-szivattyús tárolókba, mint amennyi Paks II termelése évente.

Itt látható a német áramtermelés alakulása 2019 júniusának végén. Szépen láthatók a nagy napenergiás csúcsok. A szél egyenletesebb, de vannak kevésbé szeles napok. Reggel és este mindenképpen hiányzik némi kapacitás, ekkor a háztartások sok áramot használnak. Ezt a vízerőművek, a szén és a gáz kompenzálja, de ott van egy érdekes kis kék csík középen, amelyik csak reggel és este kapcsol be. Nos, ezek az ilyen szivattyús vízerőművek. Ilyenek egyébként Németországon belül is van. Tulajdonképpen bármelyik vízerőmű képes lehet ilyenre, ha felette van egy nagy felduzzasztott tó. Ugyanezért képesek a vízerőművek alapból is kicsit rákapcsolni reggel és este.

Egy szélesebb körben is reális áramtárolási lehetőség az áram-gáz-áram konverzió, ahol a gázt tárolni is lehet, gázüzemű autókban elégetni, de akár szállítani is, így nemcsak az időbeli, de térbeli egyenlőtlenségeket is ki lehet egyenlíteni, méghozzá nagy áramvezetékek nélkül, létező gázvezetékeken keresztül. Ennek a tárolási módnak azonban a hatékonysága nem igazán jó. Jelenleg nem éri el a 50%-ot. De ez még sokat fejlődhet, amikor erre igazán szükség lesz. Továbbá, ha mondjuk a nappal megtermelt napenergia felét felhasználnák, másik felét eltárolnák éjjelre, akkor már olyan 75%-os hatékonyságot is el lehetne érni, ami azt jelentené, hogy a napenergiás kapacitást csak 33%-kal kellene túltervezni a tényleges fogyasztáshoz képest. Mivel a napenergia ennél jobban olcsóbb lesz az atomnál, ez azt jelenti, hogy simán meg fogja érni. És akkor nem számoltunk a várható hatékonyság-növekedéssel a P2G technológiában. Németországban már vannak ilyen erőművek, és a német gázvezeték-rendszer simán el is bírja Németország teljes áramigényének kielégítéséhez a gáz tárolását és szállítását. Ennek a technológiának a további elterjedését szerintem még csak az korlátozza, hogy egyelőre még nincs olyan jelentős túltermelés megújulóból, amit el lehetne tárolni. A meglévő kisebb túlterhelési helyeken kezdtek el ilyen erőműveket építeni. Magyarországon szerintem hasonló lehet a helyzet, tekintve, hogy a gázfűtés igen elterjedt, és köztudottan vezetékeken jön a gáz Oroszországból. Ugyanezeken a vezetékeken simán lehetne áramból származó gázt szállítani. Az, hogy a fűtésre a gáz télen kell, a P2G lehetőség pedig napenergiából pont nyáron jelentkezik, ideálisan kiegészíti egymást. A gázt nem is kell feltétlenül visszakonvertálni árammá, ha kocsikról van szó, hanem mehetnek gázüzemű (hidrogén, etán) autók az utcákon. Ez esetben nem minden autó lesz elektromos, hanem lesz gázüzemű is lesz. A gázüzemű autózás így CO2 semleges lesz a power-to-gas rendszerrel együtt, hiszen csak olyan gázt égetnek el, amelyet valahol máshol termeltünk. Továbbá még a fűtést is meg lehet vele oldani, de ez korlátos, hiszen pont akkor van nagy napenergiás áramfelesleg, amikor nem kell fűteni.

Aztán olyan technológiák is vannak, amelyek kísérleti stádiumban vannak, vagy csak 1-2 megvalósult projekt van belőlük. Egy ma még közel sem jelentős, de érdekes, és egyszerű megoldás a lendkerék, amely, mint találmány már régóta velünk van, tutira működik valahogy, csak az a kérdés, hogy gyakorlati esetekben mik a feltételei annak, hogy praktikus és gazdaságos is legyen. Egy újabb cikk szerint lehet, hogy pont az elektromos autóknál jelenik meg.

Továbbá az elektromos autók maguk is részben irányítható áramfelhasználók, hiszen lehet szabályozni, hogy egy elektromos autó mikor töltsön, másrészt pedig az elektromos autókban vannak akkumulátorok, amelyek alkalmazhatóak áramtárolásra, és az áram szabályozására a teljes hálózatban. Ezt vehicle-t-grid, V2G-nek nevezik. Tehát az elektromos autó tárolhat és szolgáltathat is áramot, amikor arra nagy szükség van, és a tulajdonosa ezzel pénzt is kereshet.

Egy nagyon egyszerű példa: van egy mobilos app, beállítja az autótulajdonos, hogy ő dolgozni jár, a munkahelye oda-vissza 10 kilométer, azaz alapból, bármikor levehető az akkumulátorából mondjuk az áram 80%-a. Ezt az app eleve tudhatja, igazából csak engedélyt kell kérjen a tulajdonosától. Ha pedig a tulajdonos egy nagyobb utat tervez, majd megnyom egy gombot az appon már napokkal előtte, hogy neki bizony most szüksége van a teljes akkumulátor-kapacitására. Vész esetén meg az elektromos autó feltölthető valamivel drágábban fél óra alatt. Vagy az ellenkező példa: az app észreveszi, hogy a tulaj nem is megy autóval munkába, csak ha esik. Tehát csak esős napok előtt tölti fel a kocsit. Vagy az app észreveszi, hogy tulajdonos minden nap csak 8:30-kor megy el dolgozni, és csak 10 kilométerre, ami azt jelenti, hogy az akksiját le lehet meríteni, és reggel napfelkelte után 8:30-ra kell bele tölteni 20%-ot. Vész esetén megint lehetőség lehet, hogy a tulaj 30 perc alatt egy drágább vésztöltést kér. Az “app észreveszi” jelenthet kézzel programozott szabályokat, de akár a gépi tanulásnak is jelentős szerepe lehet itt.

Vésztöltéssel pedig még mindig nyereséges lehet az üzlet, hiszen ha a tulajdonos vállal egy ilyen beállítást, azzal évente mondjuk 100 ezer forintot is kereshet. Ha pedig évente egyszer elront valamit, akkor mondjuk fizet 1000 forintot egy gyors-töltésért. Még mindig megéri neki, és évi 100 ezerért ki ne installálná az appot, és ki nem osztaná meg az akkumulátorát?!

Hogy ez nem csak valóság, arról itt egy konkrét hír, konkrétan a Ford e-pickupjáról, amelyben már van ilyen funkció. A Volkswagen stratégiájában pedig szintén szerepel, hogy az autópark része lesz az okos-hálózatnak. Azaz az autó akkumulátorait nemcsak tölteni fogják, hanem abból áramot le is vehetnek, és ebből csinálna a Volkswagen üzletet, amihez nyilván az autósnak is üzletnek kell lennie.

A nagy volumenű áramtárolás költségeiről, realitásáról, gazdaságosságáról lásd lejjebb az áram áráról szóló fejezetet!

A stabil, fix alaperőmű mítosza

Az atompártiak gondolkodás nélkül szokták bedobni azt a gondolatot, hogy az atom azért jó, mert egy stabil, fix zsinóráramot termel, megbízható, és erre a fix alapra szükség van egy ország áramellátásához. Ha ránézünk Németország áramtermelésérének egy jellemző idősorára,

akkor azt láthatjuk, hogy hát egy fenét, pont fix áramra nincs szükség, mert nagyok az ingadozások, mind az áramfogyasztásban, mind pedig a termelésben. Orbánék próbálják a szelet tiltani, mert a szél versenyképes, Paks II-t veszélyezteti, meg Mészáros valahogy ehhez nem ért, pedig egyébként “mindenhez is ért”. És a szélerőművek tiltásával nem a lakosság nagy részét haragítják magukra, legfeljebb pár potenciális vállalkozót és környezetvédő szakembert, meg elkötelezett környezetvédőt. Pedig a szélenergia is nagyon jó megoldás volna. Magyarországnak több a potenciálja, mint amit a propaganda hazudik, és főleg nagyon jó kiegészítő a nap mellé. Meglepő módon Magyarországon “a már 15 éve működő hazai szélerőmű-állomány esetében jellemzően hasonló vagy jobb értéket mutat, mint az európai vagy a német átlag”, mutatta ki az Energiaklub.

De a napenergiát nem fogják tudni tiltani, az már túl népszerű. Ahogy már fentebb is elmondtam erről az ábráról, az áramfogyasztás ingadozása miatt mindenképpen kellenek olyan energiaforrások, amelyeket ki-be lehet kapcsolni. Mik ezek? A vízenergia nagyrészt ilyen, mert ha van a víztározóban egy csomó víz, azt nem kell ma, este 7-kor leengedni, de akár ma, este 7-kor is lehet engedni belőle. Hasonlók a vízszivattyús erőművek, amelyek direkt erre a célra épülnek. A biomassza ingadozása nem látszik az ábrán, pedig elvben az is lehet rugalmas. Az atom nem rugalmas, se nem gazdaságos, se technikailag nem jó ötlet ki-be kapcsolgatni. A kőszén, lignit és a gáz még ilyen, ezek közül a gáz a legrugalmasabb, és a CO2 kibocsátása is alacsonyabb, viszont drágább. Látható az ábráról, hogy ebben a történetben a kőszén és az atom az az energiaforrás, amely kell a fenének! A kőszén azért, mert a leginkább környezetszennyező, az atom meg azért, mert a legnagyobb problémát jelenti a rugalmatlanságával. És ugye még sugároz is, és drága is (lesz). Szóval ebbe a történetbe a stabil, fix zsinóráram az, ami egyáltalán nem kell. Ez egy buta mítosz.

Áramkiváltás napenergiával, áramtermelés nélkül

Első ránézésre lehetetlennek tűnik, de ha elmondom, miről van szó, akkor meg egyszerű dolog, csak nem gondolunk rá. Amiről itt szó van, az az, hogy napenergiával közvetlenül csinálunk olyan dolgokat, amit árammal is lehet. Egy egyszerű példa erre a kerti zuhanyzó, amelyet a nap melegít fel. Délebbi államokban az is elterjedt, hogy a lakás zuhanyzója is lehet ilyen, adott esetben elektromos kombinált rendszerrel. Nemrég Nepálban jártam, az EBC-t csináltam meg, és ott nagyon sok szálláson ilyen volt a meleg víz ellátás. Sajnos elég esős idő volt, és már ősz, tehát sokszor alig volt meleg az a víz. Egyébként láttam hordókat is, akár Indiában, de láttam szofisztikáltabb, csöves paneleket is.

Ez Namche Bazar, láthatóak azok a fekete hordók a kép alján, és néhány lapos panel, ami szerintem nem napelem, hanem vízmelegítő. Távolban van egy igazi napelem is. Namche Bazar egyébként egész jól el van látva árammal, van egy vízerőművük is, mégis kihasználják a napenergiát is. Más falvakban ez szinte kényszer, mert nincs más.

Magyarországon van ebben némi növekedés, és valószínűleg még sokkal több potenciál is, csak nehéz lenne megmondani, hogy mennyi. A melegvíz-igén az össze áram fogyasztásnak nem elhanyagolható, de nem is jelentős része. Fűtés szempontjából valószínűleg más technológiák jönnek szóba. A nehézségek itt is hasonlóak a napelemekhez: nem napos időben alig, vagy nem működik. A napelemhez képest annyi előnye van, hogy a meleg víz, különösen jól szigetelt bojlerben magától tárolja az energiát. Fűtés esetén valamilyen még hatékonyabb energia-tárolás jöhetne szóba, csak éppen fűteni pont abban a téli időszakban kell, amikor értelemszerűen leggyengébb a napsütés. Nagyon nagy hatékonyságot kell elérni ahhoz, hogy ez egyáltalán működjön. Ebbe a témába részletesen nem megyek bele, mert jelenleg nem értek hozzá, és akkora jelentősége nincs, mert nem látszik, hogy divatba jönne, illetve korlátozott a jelentősége.

Egy másik lehetőség, amely ipari befektetőktől függően lehet nagyon komoly, vagy semmi, az az ipari gyártás napenergiával. Nyilván olyan gyártásról van itt szó, amely hőt igényel. Ilyen a cementipar, acélgyártás. És persze az érc nem olvad meg a napon, de lehet koncentrálni a napot egy kohóba úgy, hogy ezer fokra felmelegedjen. Ez is nyilván csak úgy működik, hogy kiegészítő megoldásnak ott van az áram, amely lehet szintén napenergiás, tárolt áram, vagy lehet simán a hálózatból vett áram.

Önvezető, elektromos autók

A V2G még jobban működik, ha megalkotják a teljesen önvezető autót. Márpedig ez szinte biztos. Ebben az esetben az embereknek egyáltalán nem fogja megérni autót tartani, a car sharing is el fog terjedni. A car sharing jelenleg még azért nem robbant be olyan nagyon, mert az még nyűg, hogy az autó 300 méterre van, és nem biztos, hogy azonnal rendelkezésre áll, előre le kell foglalni. A munkahely közelében meg ha egyáltalán van állomás, akkor szinte biztos, hogy nagy harc menne azért a pár autóért. Vagy az se biztos, hogy a célnál le tudod adni az autót. Igen ám, de önvezető autókkal lehet autót házhoz vagy munkahelyhez hívni, akkor az egész olyan, mint egy taxi. Lehet hívni, 5 perc múlva ott van, el lehet küldeni, ha kiszálltál. Egy taxi, amely azonban sokkal olcsóbb lehet, hiszen nincs autóvezető. Csak az út tényleges költségeit, a karbantartást, és a cégnek egy kis profitot kell fizetni. Képzeljük el, hogy (mai áron) 300 forinttal mehetsz villamossal, de 400 forintért háztól házig mehetsz autóval! Mi lesz ebből?

Az lesz, hogy lesz például Budapesten 1-5 olyan car sharing szolgáltató, amelynek óriási parkolói lesznek a város peremén. Ott fog állni egy-egy ilyen cégnél a parkolóházában sok tízezer autó. Tegyük fel, hogy mindegyik elektromos! Tehát mindegyik autó parkolójában ott lesz az elektromos töltő. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen cégnek az is megéri, hogy napelemet telepítsen a tetőre, illetve, amennyi helye csak van, arra napelemet telepítsen. Azt is gondoljuk meg, hogy ezen autók használatában lesz egy reggeli (munkába menet) csúcs, és egy esti (munkából hazamenet + bevásárlás + szórakozás) csúcs. Ha ezek a cégek jól akarnak működni, akkor túltervezik a rendszerüket, hiszen nem jó reklám, ha XY cégnél nem lehetett autót rendelni. Ez azt jelenti, hogy ezek az autók nagy részt ott fognak állni napközben a parkolóházban, és tölthetnek a hálózatról vagy a napelemről. Aztán este elmennek két kört, lefogyasztják az akksijuk mondjuk 20%-át. Nyáron éjjel az autók egy jelentős részéről, a maradék áram jelentős részét le lehet szívni az akksikról, hiszen felmegy a nap mondjuk 5-kor, de 7-ig nem kezdenek túl sok autót rendelni. Másrészt a reggeli turnusban sok autó csak 2 menetet fog menni, ahhoz elég az akkumulátor 20%-a is. Ezt a leszívható áramot a cég eladhatja, hiszen nappal ingyen termelte. A rendszert úgy kell tervezni, hogy a reggeli csúcsot éppen kibírják az autók. 10 ezer autónál, amelyek ráadásul egy kézben vannak, ez a dolog nagyon jól tervezhető, feltéve, ha mondjuk éjjel 12-kor egészen biztosan tudjuk, hogy reggel 5 és 9 között fog sütni a nap.

Az akkumulátorról a hálózatra visszatöltés lehetősége pedig bizonyos márkáknál megvan, vagy kísérleteznek vele.

Itt egy videó, amely mögött komoly szimuláció és elemzés van arról, hogy hogy alakulhat át egy város közlekedése az autonóm autózással, ilyen car sharing szolgáltatókkal, illetve megosztott minibuszokkal.

Ezek a cégek hülyék lennének Pakstól venni 17 forintért a kWh áramot, ha maguk is elő tudják állítani ingyen, illetve beruházással együtt, a teljes életciklusra vetítve mondjuk 10 forint per kWh áron. Ez a helyzet előállhat 10 év múlva, amikorra Paks II a mesében elkészül, vagy 20 év múlva, amikorra Paks II a valóságban talán elkészül. Ezek a cégek nemcsak car sharing cégek lesznek, hanem áramtermelő cégek, árammegosztó cégek, áramtároló cégek is. Paks II-re meg senkinek nem lesz szüksége.

Tehát valójában a napenergiát valamikor a jövőben már nem kell majd kipótolni. Az atomenergiát viszont ki kellene pótolni. Tehát az atomenergia ebben valójában rosszabb, mint a napenergia. Ha ugyanis nincs napelem a háztetőn, akkor az embereknek nem éri meg akkumulátort venni, Paks II kiegyenlítésére tehát az államnak kell gázerőműveket biztosítani. Igen nagy kapacitást, mint láttuk, akár 3600 MW kapacitás is hiányozna, ha csak Paks II lenne.

Az elektromos autók által okozott többletfogyasztással, és esti igénnyel tehát azért nem számolok, mert annak kielégítésére a napenergiás esetben lesz minden családban megoldás. Érdekük lesz megoldani. Atomenergiás esetben ez is gondot fog okozni.

Összefoglalva a nyári helyzetet: Végül is van arra gazdaságos technikai lehetőség, hogy nyáron napenergiából megtermeljük a szükséges áramot, egész nap, és egész éjjel. Napenergiával és akkumulátorokkal. Ez ma is létező megoldás, ezekben az években pedig már gazdaságossá is kezd válni. Ellenben olyan nincs, hogy ezt az atomerőmű gazdaságosan meg tudná csinálni, ugyanis nem tud gazdaságosan nappal többet termelni mint éjjel, egyébként Paks II-nek ehhez nincs is elég kapacitása.

Van egy olyan lehetőség, amely nem tűnt nekem sem túl reálisnak vagy jelentősnek, az, hogy az autók maguk is tartalmazhatnak napelemeket. Ez azért nem tűnt túl jelentős vagy reális megoldásnak, mert az autó felülete nem igazán nagy, a napelemek hatásfoka is korátolt.  Az még ma is irreálisnak tűnik, hogy egy autó menet közben elő tudja állítani azt az áram-mennyiséget, amelyet fogyaszt. Tehát olyan autót gyártani, amely egész biztosan folyamatosan tud akármennyit menni, azt nem lehet. Egy benzines ugye ezt nagyon rövid tankolásokkal simán tudja. Ugyanakkor erre nincs is igény.

Erről most azért írok, mert most olvastam egy hírt az Aptera egy modelljéről, emely igazából nem annyira drága, meg tudnám venni. Az én fogyasztási szokásaimnak tökéletesen megfelel az, hogy egy napi töltéssel csak tucat vagy pár tucat kilométert tud megtenni. Én igazából munkába menet csak párnaponta használom az autót, és nincs messze a munka. Nagyobb utazásokhoz meg állítólag elég nagy az aksija. Hacsak nem megyünk vele ezer kilométereket egymást követő napokon, akkor igazából nagyjából mindent kibír, amire nekem kell az autó. Még csak nem is lassú, nem is olyan kicsi. Nem egy masszív karosszéria, az biztos, és esetleg télen hideg lehet. Nem is mondom, hogy kapásból megveszem ezt a modellt.

No, de itt egy következő modell, a Lightyear One. Ebben nem is azt tartom fontosnak, hogy egy töltéssel megtett 710 kilométert. Mert ezt nagyon kísérleti körülmények között tette meg. És elég lassan. Unalmasan. De pár év múlva ez a hatótávolság egyébként simán elérhető lesz normális autókkal is. A figyelemreméltónak azt tartom, hogy a saját napelemével, amely a tetőbe van építve, tehát semmi hátránya nincsen, ezzel óránként tud 12 kilométert tölteni.

Ez az óránként 12 kilométer nem tűnik soknak, ha 710 kilométert utazunk, mert legfeljebb egy olyan százast dob rajta. Normál ember egyébként nem utazik nyolcvannal 710 kilométert. A dolog jelentősége az, hogy ha meggondoljuk, akkor a kocsi normál ingázáskor simán feltölti azt a távot az akksijába napközben, amennyit a munkába menet elhasznált, de még azt is, ami a hazaúthoz kell. Azaz normál ingázásnál ezt az autót nem kell tölteni. Sőt, még egy hétvégi nagyobb kirándulás is belefér. De még akár le is tud adni az áramból a hálózatba. A videóban a fejlesztő is arról beszél, hogy ezt az autót hónapokig nem kell tölteni.

Tehát már most van olyan autó, amely igazából normál használat mellett megtermeli magának a heti szükséges áramit, van akkora akksija, amelyik ezt el is tárolja. Sőt, valószínűleg többletet is termelne egy normális, nyári héten.

Ha mondjuk 5 év múlva sorozatban adnak el ilyen autókat különféle gyártóktól,  márpedig lehet ebből egy ipari forradalom, akkor hirtelen az autók töltésére nem kell különösebben áram, sőt áramforrások lesznek az autók is.

A fogyasztási görbe és a termelési görbe összesimítása áramtárolás nélkül

Vannak olyan technikák is, amelyekkel vagy a termelést illesztik a fogyasztáshoz, vagy a fogyasztást a termeléshez, illetve olyan változások is lesznek, amelyek maguktól is ebbe az irányba mutatnak.

Az első dologra utaltam, hogy vannak fogyasztók amelyek eleve a legolcsóbb áramra próbálnak beállni, és ezzel eleve simítanak. Ilyenek lehetnek a gyárak, amelyek akkor próbálnak meg termelni, amikor olcsó az áram. Ilyenek lehetnek a bojlerek, melyeket tetszőleges időpontra lehet programozni, mert az a lényeg, hogy naponta egy kicsit fűtsenek, de tartják a meleget.

Egy másik dolog, hogy számomra is meglepően egészen nagy igény, kereslet, jelentős tervek vannak olyan napelemekre, amelyek nem a csúcsidőben termelnek. Ez a cikk arról szól, hogy a mezőgazdaságban kifejezetten terveznek függőlegesen álló napelemeket, amelyek reggel és este termelnek. Nyilván kevesebbet, mint a déli csúcsidőre optimalizált napelemek, de a mezőgazdaságban pont reggel és este van szükség sok áramra, és úgy látszik, ez ma már komoly üzleti terv, a cikk szerint a jövőben a napelemek igen jelentős része lehet ilyen. Ez akkor kisimítaná a fenti ábrákon látható reggeli és esti hiányt, amire manapság tipikusan még szivattyús vízerőművet is használnak.

Egy kis kiegészítést érdemel az elektromos autók és a légkondik témája. Amivel eddig még nem számoltunk, hogy a ma szokásos munkavégzés megváltozik a jövőben. A fenti ábra azt mutatja, hogy magától is van egy lassú terjedés. de a koronavírus válságnál látjuk, hogy a home office egyszerre mindenhol elterjedt, ahol ez lehetséges. A válság után nyilvánvaló, hogy lesz némi visszaállás, de áttörésre is lehet számítani a home office-t illetően, hiszen kényszerből sok cég kipróbálta, és látta, hogy működik, megtették a szüksége befektetéseket. Nem muszáj ezek után teljesen visszaállni. Ha nem is lesz minden évben járvány, és ha nem is végezhető el minden munka otthonról, a home office trend megmarad, és jelentős lesz a jövőben.

Mit jelent ez? Először is azt, hogy azokat az elektromos autókat egyáltalán nem fogják olyan sokan minden reggel és este használni. A privát elektromos autók otthon fognak állni nappal is, és csak bevásárolni fognak elmenni vele. Ezeknek az elektromos autóknak bőven elég egy nagyon rövid töltés naponta. Tehát nyáron, napos időben ezt bőven meg lehet majd oldani akkor, amikor a legtöbb felesleges áram van. Ahogy már írtam, amikor áramhiány van, akkor meg bőven ki lehet venni az autók akkumulátorából egy jelentős részt, főleg, ha másnap újra töltődik.

A másik oldalon a home office nyáron, a legnagyobb hőségben azt fogja jelenteni, hogy nagyon sok ember fog otthon klímát használni. Többet, mint a munkahelyen, ahol egy klíma kiszolgál mondjuk négy embert, míg otthon egyet, kettőt. Tehát a klímák fogyasztása nyáron, hőségben, nappal, napsütésben még jobban nőni fog. Ezt az atomerőműnek nem kedvez, a napelemnek ideális.

Téli időszak

Marad a téli időszak problémája. Itt kétségkívül gond van a napenergiával. Az akkumulátoros áramtárolás áráról és gazdaságosságáról lásd az áram áráról szóló fejezetet! Nem egészen lehetetlen, de árban még eléggé a határon van, a kapacitás és kiépítés viszont gond lehet.  hasonló a helyzet a P2G technológiával. Van még pár technológia, például a pumped-hydraulic, amely mindenképpen olcsó, használják is, de elég erős felső kapacitás-korlátja van. Itt tehát el kell ismerni, hogy télen a napenergiával több gond van, amelyet lehet, hogy meg lehet oldani, de először induljunk ki a legrosszabb forgatókönyvből! Legrosszabb esetben ki kell pótolni, leginkább gázerőművekkel.

Ez az ábra egy bizonyos fotocellás rendszer  havonkénti termelését mutatja. Az ábra forrása ez az oldal. Ez egy családi háznál nyilván nagyobb rendszer, de úgyis országos szintre kell felszoroznunk. Ez a rendszer egy nyári hónapban 140, januárban pedig 40 kwh-t termelt. Most a decemberi egy hónapot ignorálom. Tegyük fel, hogy nem épül ki jelentős tárolási kapacitás éves viszonylatban, de kiépül egy olyan  napelem kapacitás, amely nyáron, csúcsidőben mondjuk 8400 MWattot képes termelni (ez nettó kapacitás, a névleges kapacitás ennél nagyobb), a nappali 6000MW-os csúcsot ki tudja termelni, plusz még éjjelre is el tud rakni valamennyit a házak akkumulátorába (feltesszük, hogy rövid távon azért van némi tárolás). Ez a rendszer télen a tárolást nem tudja használni, azt nem feltételeztük, de akkor még mindig meg tudja termelni a 8400 x 40 / 140 = 2400 MWattot, ami Paks II teljesítménye. Tehát ez a rendszer télen megtermeli Paks II áramát, nyáron megtermeli az összes szükséges energiáját, és olcsóbban termel Paks II-nél, Minden tekintetben jobb Paks II-nél. Ezt a kapacitást kevesebb gáz-árammal kell kiegészíteni, mint Paks II-t.

Na most a helyzet tehát az, hogy nyáron nagyon meg fogja érni a napenergiát üzemeltetni, és emiatt ez is ki fog épülni. Télen Paks II és hosszabb idejű tárolás nélkül maradnak a gázerőművek, mint legjobb megoldások. Paks II esetén az atom-áramot télen jól lehetne hasznosítani, viszont nyáron teljesen felesleges lesz. Az ábrán Paks II konstans 2400 MW-on üzemel, mert nem számoltak a napenergia olyan kiépülésével, hogy nyáron az atomenergia feleslegessé válna. Ha viszont nyáron feleslegessé válik, akkor az a baj, hogy az atomreaktort nyárra kapcsolni nehézkes is, illetve, akkor már nagyon nem térül meg a beruházás. Ha le is lehet kapcsolni, akkor sem jó gazdasági modell az, hogy azért építsünk egy ilyen atomerőművet, hogy csak télen üzemeljen. A megtérülés máris bukott.

Valaki felvetheti, hogy hát azért, hogy a téli ellátást biztosítsam, nagyon túlterveztem a rendszert. Életszerűbb azt feltételezni, hogy a téli leggyengébb hónapokra egy kiegészítő-erőművet kapcsolnak be, ami gáz alapon működik. Felvetheti valaki, hogy ugyan, ez a gázerőmű hogyan oldható meg, hogyan lehetne gazdaságos? Egyáltalán, hogy gondolom, hogy ez az erőmű csak télen, csak pár hónapot üzemeljen? De a valóság az, hogy vannak, illetve voltak hőerőműveink, amelyek gázból központi fűtést oldottak meg. Nyilván csak télen. Erre lehet azt mondani, hogy ez inkább akkor volt, amikor a szovjetektől olcsón kaptuk a gázt. Jól van. De van egy még egyszerűbb, és nyomósabb érvem. Ugyanis az a helyzet, hogy ha Paks II üzembe kerülne, akkor ahhoz is kellene egy 2400 MWattos tartalék erőmű, ugyanis az atomerőmű bármikor kieshet karbantartás, vagy üzemzavar miatt. Paks I-nél például előfordult, hogy 2 blokk is leállt. Majd később is. Aztán megint.

Ha ez Paks I-nél előfordulhat, akkor Paks II-nél is fel kell készülni erre. Ez pedig azt jelenti, hogy 100%-nyi tartalék kapacitás kell. Ennél több tartalék és pótlás ugyanennyi napelem-kapacitás mellé sem kell. Sőt, az egyik reaktor tervezetten is leáll minden 15. hónap után, és egy hónapon át feltöltik. Azaz egy hónapos tervezett állás van reaktoronként. Plusz még az üzemzavarok. Történt pár ilyen Paks I-gyel, tehát ez nem valami fiktív eset, hanem rendszeresen előforduló eset. Tehát 2400 MW-nyi kiegészítő, rugalmas erőmű mindenképpen kell. No ezt be lehet kapcsolni télen akár állandóra is, és akkor a napenergiát már csak annyival kell túltervezni, hogy azt a 3600 MW-os átlagot tudja hozni télen is. De ez a pótlás kell Paks II mellé is.

Az áram ára

Na, most idáig inkább technikai lehetőségekről beszéltem, gazdaságosságról kevésbé, illetve csak most a vége felé. Azonban nagy kérdés az, hogy egyáltalán mi van a nukleáris és napenergia árával? Melyik a gazdaságosabb, és főleg, melyik lesz gazdaságosabb a jövőben?

Ehhez egy alapvető trend az, hogy a napelemek ára meredeken zuhan. Ahogy az alábbi ábra is mutatja:

Az ábra egy watt előállításának árát mutatja a napelemek szokásos életidejét tekintve. A zuhanás oka nyilván sokféle: az áramtermelési hatékonyság növekedése, az élettartam növekedése, az előállítás hatékonyabbá válása, és úgy általában, a nagyobb volumenű gyártás gazságosabbá válása, az eladott darabszámok függvényében a szokásos piaci áresés. Ilyen zuhanás mellett nehéz elképzelni, hogy a napenergia nem válik olcsóbbá az atomenergiánál. Lassan már “fillérekért” építenek naperőműveket, persze fajlagos árat tekintve.

De nem kell képzelődni, meg lehet ezt nézni konkrétan is. A kérdésben az LCOE nevezetű mérőszámmal szoktak érvelni, ami a Levelized Cost of Energy rövidítése. Itt azt próbálják megbecsülni, hogy a beruházástól a termelés várható végéig, mennyi 1 MWh ára az erőmű teljes várható életidejében. Tehát ebben beruházási és üzemeltetési költségek is benne vannak. Ez a szám azt mutatja meg, hogy hosszú időre melyikbe érdemes beruháznia egy vállalatnak, egy vállalkozónak, vagy az államnak. Ez az LCOE függ az adott országtól, napenergia esetén a konkrét helytől is, hiszen például az USÁ-ban országon belül is vannak erős eltérések. A lenti ábra azt mutatja, hogy az Egyesült Államokban átlagban a napenergia már messze olcsóbb, mint a nukleáris. Nem érdemes tehát már most sem atomreaktort üzembe helyezni. Mire Paks II elkészül, addigra már egész biztosan sokkal kevésbé fogja meg megérni atomreaktort elkezdeni üzemeltetni, mint napenergiás erőműveket és paneleket.

en.wikipedia.org/wiki/Cost_of_electricity_by_source

Egy érdekes áramforrás, amely magyar viszonylatban nem annyira fontos, nem szerepel az ábrán, ezek az ár-apály erőművek, és a tengeráramlás-erőművek. Ezek LCOE értéke jelenleg 100 felett van, de a technológia még gyerekcipőben jár. Mivel a technológia nem tartalmaz merőben új alkatrészeket, az LCOE csökkenés nem lesz nagyságrendbeli, de 100 alá könnyedén csökkenhet. A csökkenés itt is hangsúlyosan magától adódik, csak az erőmű méretének növelésével is. Ez pedig bőven elég ahhoz, hogy a nukleárisnál jobb legyen. Ez az áramforrás egyébként állandó, talán még a folyami erőműveknél is stabilabb. Viszont mindenképpen nagyobb távolságokra kell szállítani. A partnál ezt vezetékes hálózattal is meg lehet oldani, de távolabb már mindenképpen valamilyen másik, szállítható energiahordozóra kell gondolni.

Az LCOE árában a fűtőelemek tárolási költsége és problematikája sincs benne. Ezek is Paks II ellen szólnak. Ennek költségéhez egy pár mutató: Mészárosék most nyerték el a tendert, hogy az átmeneti tárolót bővítsék egy kicsit, majd 16 milliárd forintért. Ez csak egy kis bővítés, és csak átmeneti tároló. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint.

“A radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek biztonságos elhelyezését szolgáló tároló kapacitás építési ütemét az atomerőmű működési idejéhez és a hulladékok évente keletkező mennyiségéhez kell igazítani. Ennek ütemes végrehajtása érdekében, a feladatot ellátó RHK Kht. elkészítette 2108-ig szóló, az ellátandó feladatokat és azok forrás szükségleteit éves bontásban rögzítő közép-, és hoszszú (sic!) távú tervet, ezt a teljesítésekhez igazítottan évente aktualizálta. A 2004. évre szóló terv költségbecslése szerint a 2108-ig finanszírozandó beruházások, tevékenységek összességében 827,5 milliárd Ft-ot fognak felemészteni. “

Vegyük észre, hogy ez több, mint 2 milliárd euró költséget jelent, ami Paks II teljes beruházását még jelentősen megdrágítja, és a szokásos LCOE értékeket is megdobja, ha beleszámítjuk vagy 20 százalékkal.

Érdemes ehhez a legutóbbi ábrához mellétenni a tárolás költségét is. Mert azt láttuk, hogy tárolás nélkül a napenergia és szélenergia időben eléggé korlátozott, és nem lehet képes önmagában kiadni a szükségletet, mindenképpen kell mellé gázerőmű.

Ez az ábra ebből a cikkből van. A szél és napenergia ára, az előző ábrához hasonlóan itt is lemegy olyan 50 dollár környékére megawattóránként. Az új dolog ezen az ábrán a tárolás költsége, ami 200 dollár. Nem tudom megbecsülni, de ha mondjuk a nappal, csúcsidőben termelt áramot éppen csak estére, a csúcsfogyasztásra akarják eltárolni, és mondjuk csak a felét kell eltárolni, akkor ez mondjuk csak 100 dollár lenne, és már kezd versenyképessé válni az atommal. Ami ennél is fontosabb, a tárolás nagyobb volumenben olcsóbb, és a jövőben is olcsóbb lesz. Mire Paks II egyáltalán elkezd épülni, addigra már a nap és szélenergia tárolással is olcsóbb lesz. Az se kérdés, hogy van elég lítium, csak az a kérdés, hogy milyen gyorsan lehet ennyi akkumulátor-kapacitást megépíteni, installálni, milyen ütemben fogják tudni finanszírozni ezt. De ha a Paks II-re felvett hitel erre menne, akkor ez se kérdés, hanem megoldás: azt a hitelt napenergiára, szélenergiára és akkumulátorokra kellene költeni! Ilyen egyszerű ez! Egy ezt alátámasztó, és kiegészítő ábra a következő:

Ez ebből a cikkből való. Itt 0,18 cent szerepel kilowattóránként a nyílnál, ez kb a jelen, és a legrosszabb görbe. Ez 180 dollár lenne megawattóránként, ami közel van a fenti 200 dollárhoz. Ami fontos, hogy itt a kapacitás növekedéssel, és a jövőben látszik egy jósolható görbe. Ha most a tárolással éppen a nukleáris környékén vagyunk, a jövőben mind a nap, mind a szélenergia ára csökkenni fog, és a tárolásé is.

Még egy kiegészítő ábra ehhez.

Ez ebből a cikkből van. Itt a tárolás költsége az idő függvényében van ábrázolva. Az LCOE értéke logaritmikus skálán van, itt a 200 dollárnál talán valamivel több szerepel, de a cikkben meg is jegyzik, hogy ez erősen csökken. Ami érdekes, hogy a lítium-ion akkumulátorok esetében a tárolási idő nem drágítja meg a tárolást. Ez érthető. A tárolási veszteség lehet, hogy fél évre valamennyivel nagyobb, de azt gondolom, hogy télre eltárolni  az áramot nyárról igazából nem annyira hatékonysági kérdés, hanem egész egyszerűen nincs ennyi akkumulátor-kapacitás, és nem is lesz egyhamar. Amikor ez nagy üzlet lesz, akkor kezd majd kiépülni, és akkor is kell némi idő, mire kiépül akkora kapacitás, amely egy országnak elegendő. Van némi kétségem, hogy ennek már a helyszükséglete is eléggé lehetetlen lenne. Egy családi háznál biztosan nem praktikus annyi akkumulátort telepíteni, ami télire is elegendő. Szerepel az ábrán még pár másik tárolási mód, ebből a víz-szivattyús tárolásról láttuk, hogy korlátolt a lehetséges kapacitása, a másik kettőt pedig jelenleg nem tudom megítélni, hogy mennyire reális.

A tárolás kérdéséhez vegyünk egy nagyon Móriczka számítást! Ma, ha keresek egy 20000 mAh battery banket az interneten, akkor 10 euro fölött találok. 15 euroőrt biztosan, 20 euróért meg tömkelegével. Mit tud egy ilyen battery bank? 5V árammal tölt. Ez azt jelenti, hogy egy töltése igazából 100Wh elektromos energiát tud tárolni. Tegyük fel, hogy ezt csak 50%-ban tudja feltölteni a mobilra, hangfalba, akármibe, amit tölteni akarsz vele. Akkor az 50Wh. Az ilyen battery bankek életciklusa nem végtelen, de 500 ciklust általában kibírnak. Az akkor 25000Wh, avagy 25kWh. Ha ném magyar, hanem német áramáron számolunk, az olyan 8 euro áramot jelent. Megéri? Egy magánembernek jelenleg még nem, sőt, viszonylag kockázatos befektetés, sok vesződés nem sok haszonnal.  Ebben az árban most a napelem sincs benne. Ugyanakkor az egész dolog ára a megtérülés határán van. Amennyiben például sikerülne kétszer annyiszor feltölteni azt a battery banket, vagy a hatékonysága 50% felett van, akkor már megéri. Ha drágább lesz az áram, akkor is megéri. Másrészt, ha a napelem is pénzbe kerül, akkor megint nem. Ha a battery bank hamarabb elromlik, akkor sem.

Mindez viszont nagyon Móriczka számítás. Nagyipari mértékben ugyanez nyilván sokkal olcsóbb. Csak azt akartam illusztrálni, hogy az áram tárolása nem is annyira drága, és elég, ha pár év múlva ebben van mondjuk egy árfeleződés, és máris megéri a dolog, és akkor egy nagyon gyors forradalom fog elindulni.

Az LCOE mellett egy másik mérőszám az LCAE. Ez a “Levelized Avoidable Cost of Energy” rövidítése. Ez azt méri, hogy milyen költséges lenne, ha az adott áramforrást (erőműveket) nem építenék meg. Ez nem a befektető oldaláról nézi a dolgot, hanem az egész ország szempontjából. És ez nem annyira az adott energiaforrástól függ, hanem inkább az alternatíváktól. Ebben az a trükkös, hogy nem szimplán az a jó, ha a LACE kicsi, hanem az, ha a LACE nagyobb, mint az LCOE. Azaz többe kerülne, ha nem épülne meg az erőmű, mint amennyibe kerül, ha megépül. Ha meggondoljuk, tényleg az az, amikor érdemes megépíteni az erőművet. Az alábbi ábrák mutatják a különféle erőforrásokat, ez egy becslés 2023-ra, 2018-ból, és az Egyesült Államokra. Az alábbi ábra ebből a tanulmányból van.

Ahogy elmagyaráztam, az a jó, ha az LCAE nagyobb, mint az LCOE, azaz a bal felső sarok, illetve a 45 fokos egyenes fölötti rész. A nukleárisnál ezt a szerzők bele is írták az ábrába. A nukleáris nagyon a gazdaságtalan részben van, a napenergia pedig az egyetlen, amely jelentősen felette.

A következő ábra hasonló, csak nem két dimenziós, hanem egy dimenziós diagrammokat tartalmaz, és innen van:

Itt is az a jó, ha a LACE meghaladja az LCOE-t. Láthatjuk, hogy az “advanced nuclear”, azaz fejlett nukleáris (hogy Paks II fejlett lenne-e, arról vannak kétségeim), nemcsak LCOE-ben drága, de a LACE ráadásul túl alacsony. Azaz kevesebbe kerülne, ha nem épülne meg. A szél nemcsak olcsó, de a LACE eléri az LCOE értékét egyes esetekben. A napenergia pedig bizonyos esetekben olcsóbb, és ekkor a LACE el is érheti az LCOE értéket.

Egy újabb, magyarul is elérhető cikk szerint a nap és szélenergia ára már ma 5 cent körül van, az 16 forint/kWh.  Alább látható egy hasonló adat másik forrásból, és időbeli trenddel. Látható, hogy eszerint már 2017-ben 5 cent alá ment az napenergiás áram átlagos ára Németországban, és tovább csökken. Ne felejtsük el, ez nagykereskedelmi ár, adó nélkül, és hálózati költségek nélkül! De pont ez az a pont, ahol a versenyhelyzet van az atomreaktorral, ezek az áramárak azok, ahol az áramszolgáltató megveszi az áramot, és onnantól minden más költség független a forrástól. Ugyanez az ár nyilván Magyarországon is reális. Sőt! Magyarországon kicsit erősebb a napsütés.

Ez pedig egy másik tanulmányból való, ahol egy tonna ábra van a megújuló energiatermelés növekedéséről és olcsóbbá válásáról. A legjobb talán ez az ábra:

Látható, hogy a szárazföldi szélenergia már a fosszilis erőművekkel is vetekszik, de ez Magyarországon kevésbé jelentős lehetőség. A napenergia 2020 után szintén eléri ezt a szintet. Hangsúlyozom, innentől a napelem a háztetőn olcsóbb lesz, mint a szén, olaj vagy gáz is, nemhogy az atomnál!

Ezen az ábrán szerepel a CSP, ami a Concentrated Solar Power rövidítése. Ez elég furának tűnik, tükrökkel koncentrálják a napenergiát egy toronyba, ahol általában sót olvasztanak vele, majd a sóval vizet melegítenek, és gőzturbinák termelnek áramot.

Körülményesnek tűnik, de az LCOE érték nem is olyan magas, ugyanúgy, meredeken zuhan, mint a PV LCOE értéke. Csak a CSP magasabbról indul: a torony és a gőzturbinák jelentősebb befektetést jelentenek, mint a panelok. Csakhogy a CSP-nek van egy nagy előnye: a technológiában eleve adott, hogy az olvadt só simán tárolja a hőt a következő reggelig. Ez nem csak szűkösen van meg: 17 órás tárolásról olvastam. Amint ennek a technológiának az LCOE-értéke bebukik 0,1 $/kwh alá, márpedig ez kb most megtörtént, akkor minden szempontból lenyomja az atomot. Az alábbi ábrán a CSP éves növekedése látható. Most várható a robbanás ebben is.

A kormány szerint Paks II 17 forint/kwh áron fog termelni áramot, ha a teljes életidejét számoljuk. Azaz a napenergia már most olcsóbb. És a napenergia csak olcsóbb lesz.

A HVG legújabb cikke szerint a szél és napenergia a világ legnagyobb részén, értsd a nap a nagyon észak országokon kívül mindenhol a legolcsóbbá vált. A cikk végén van egy olyan mondat, hogy ezek tárolással még a gáznál is olcsóbbak. Ha jól értem, ez azt jelenti, hogy ahol elég sok a nap, ott nyáron már teljesen át lehet állni napra. Télen eléggé szeles országokban nem tudnám megbecsülni, hogy kell-e gáz, kevésbé szeles országokban még biztos kell, mert fél évet tárolni az áramot, azt nyilván nem lehet. Se nem gazdaságos, és olyan irdatlan kapacitások is kellenének, ami irreális. Mindez persze a koronavírus válságban most egy kicsit megakad, de utána várhatóan tovább indul. A nap és szélerőművek ugye most is termelnek, és aki nehéz pénzügyi helyzetbe került, de legalább van panel a tetőjén, az most örülhet.

Egy sokszor pufogtatott rossz “érv” az, hogy Németországban az Energiewendét a lakossággal fizettetik meg, és ezért az Energiewende egyrészt kérdéses vagy egyenesen káros, másrészt, hogy a nap- és szélenergia ára nem reális, mert a lakosságtól beszedett pénzzel “dotálják”. Na most a német áram ára tényleg nem olcsó, de nem az Energiewende miatt drágult, hanem már előtte.

Az Energiewende pedig 2013-ban kezdődött, és az ábrán világosan látszik, hogy a nagy növekedés előtte volt, és pont 2013 óta viszonylag stagnál az áram lakossági ára Németországban. Na most jól látható, hogy az áram ára olyan 2013-ig nőtt folyamaatosan, és utána kisebb ingadozásokkal, de lényegében stagnált.

Ezzel párhuzamosan a német energia-mix így alakult ezen évek során:

Itt meg az látható, hogy a nukleáris áram csökkenése, és a megújuló áramtermelés jelentős növekedése pont 2013 körülitől jelentős. Tehát a német áram ára pont akkor emelkedett nagyon, amikor megújuló áram még alig volt, illetve alig emelkedett, és a nukleáris része viszonylag stabil volt. Több reaktort már 2011-ben bezártak, de ez a 2 éves különbség a nagy trenden mit sem változtat. Az is nyilvánvaló, hogy amióta a megújuló energia aránya növekszik, és a végén már a szén rovására is, akkor sem drágult az áram.

Az utóbbi ábrán az is látszik, hogy Németország áram-exportja nagyjából ebből a megújulók növekedéséből adódik. Ez egy másik mítoszt foszlat szerte, miszerint Németország csak úgy tudja az Energiewendét fenntartani, hogy jelentős importra szorul.

Az alábbi táblázat a Wikipédiáról való, a német “Áramár” oldalról. Azt mutatja, hogy a német lakossági áramár hogyan változott (ezt már láttuk), és még fontosabb, hogy miből tevődik össze.

A “Strompreiss” oszlopban látjuk az áram árának növekedését. Egy kis esés után valóban jelentős növekedés van 2014-ig. Azután már nem. Mit látunk, mi ennek az oka? Az “Erzeugunng…” oszlop az áram tényleges terméléséből és ellátásából adódó költségeket jelenti, ez nagyjából ugyanannyi 2020-ban, mint 2014-ben vagy 1998-ban. A “Stromsteuer” az áram adója, ez jelentős mértékben növekedett, de csak 2005-ig. Van köze a dráguláshoz, nincs köze az Energiewendéhez. Az “Umsatzsteuer” folyamatosan nő, ez az oka a növekedésnek még 2014 után is. De ez az Áfa, nincs köze az Energiewendéhez. Ezt onnan tudjuk, hogy vannak illetékek, amelyeknek kifejezetten van köze, mégpedig az “EEG”, az “Offshore” és az “AbLa”. De ezek közül csak az EEG jelentős. Ez jelentősen növekedett, de csak 2014-ig. Az Energiewendéhez tehát csak kis köze van a dolognak. Nyilván van némi köze, hiszen a neve is mutatja, hogy van, de a részaránya nem olyan nagyon nagy, és ami még fontosabb: 2014 óta már nem nőtt jelentősen. Azaz eme költségek nagy része már be van árazva, és az Energiewende folytatás amár nem fog további nagy költségeket jelenteni. Egy kisebb összeg még a KWK illeték, ami hő és elektromos erőművekhez kapcsolódik, azaz köze van a környezetvédelemhez, de nincs köze a nap és szélenergiához. Az atomerőműveknek esetleg lehet éppen itt egy megnövekedett költsége.Összességében tehát az Energiewende a németeknek nem került olyan sokba, és a következő években inkább az várható, hogy azok a költségek vissza fognak menni, hiszen a szél és napenergia egyre olcsóbb lesz.

A jövő

Az egész gondolatmenetem arra a feltevésre épül, hogy amennyiben a napenergia olcsóbb, akkor az emberek gyorsan be fognak ruházni, és át fognak térni erre. Az érvelésem akkor állja meg a helyét, ha mire Paks II elkezdene működni, illetve a tervezett üzemidejében, azaz kb. akár 2050, 2080-ig is nagyon nagy napelemes kapacitások épülnek ki. Hogy ez addigra meg fogja érni, azt elég erősen igazoltam. Európai mértékben én szinte biztos vagyok, hogy óriási kapacitások ki is fognak épülni. Magyarországon a kormány keresztbe is tehet ennek, illetve lehet, hogy az embereknek nem lesz annyi pénze, hogy nagyon gyorsan, nagyon sokan ruházzanak bele ilyenekbe. De ez szerintem legfeljebb pár éves kérdés, míg az atomerőmű üzemideje évtizedekben mérhető.

Én úgy gondolom, hogy napelemeket rakni a házra, elektromos autót venni, pár év múlva nemcsak jó befektetés lesz, hanem divathullám is. Az emberek ezt azért is fogják csinálni, mert környezettudatosak, mert van abban valami jó érzés, hogy önellátóak, még ha rajta is vannak a hálózaton, hogy az összesített áramszaldójuk nulla, vagy negatív. Szerintem tehát ennek óriási divatja lesz Magyarországon is. A magyarok olyanok, hogy amikor valami gazdaságos, vagy elterjed róla a hír, hogy nagy beruházás, és még jól is hangzik, akkor elkezdik megrohanni a bankokat, boltokat, szolgáltatókat.

Amennyiben Magyarországon valamiért  az emberek nem vennének tömegével a házak tetejére napelemeket, akkor az ország még mindig importálhatna olcsó áramot például a Balkánról, ahol picit többet süt a nap. Ha ezt sem tennénk, akkor persze lehet az, hogy Magyarországnak szüksége lenne Paks II-re, csak akkor az egész ország egy igencsak feleslegesen drága megoldással működne, miközben a szomszéd országokban az áram legalábbis elsődleges piaci ára sokkal alacsonyabb lenne. Ez pedig önmagában is igen nagy hülyeség lenne. Úgy termelni drágán áramot, hogy venni, és máshogy termelni is lehetne olcsóbban, de nem tesszük, mert Orbán egy geci, hát, az idiótaság lenne.

Az atomreaktorok egyébként olyanok, hogy a rendszeres működésük során le kell állniuk időnként, hogy újratöltsék és karban tartsák őket. Az atomreaktor nem úgy megy, hogy nyomják bele a fűtőelemeket, és jön ki belőle az elhasznált fűtőelem, és folyamatosan működik, hanem szakaszosan, illetve eleve tervezetten, ciklikusan. Jelenleg 15 hónapos ez a ciklus. Ez azt jelenti, hogy a két reaktor felváltva 15 hónaponta leáll, és bizony ilyenkor áll egy hónapig is. Plusz, van olyan, hogy a reaktor leáll váratlanul, mert üzemzavar van, vagy valami hasonló. Ez azt jelenti, hogy az atomerőmű rendelkezésre állási ideje, az ú.n. capacity load sem 100 százalékos, és azt is jelenti, hogy az atomerőmű mellett szükségképpen van az országnak kb 2 GW erőmű-kapacitása az atomreaktor pótlására akár 1 hónapig is. Ugyanezek az erőművek télen kisegíthetik a napenergiát, és még mindig olcsóbban jövőnk ki, mint az atommal.

Van még egy hasonló, de még komolyabb probléma is Paks II-vel, ez pedig a reaktor hűtése. A reaktor hűtésére ugyanis a Duna vizét használják, pont ezért épül a reaktor Pakson. Ezért épült már eredetileg is ott. Csakhogy a nyári hónapokban a globális felmelegedéssel a Duna vízszintje is alacsony szokott lenni, és a hőmérséklete is felmegy. Előírás szerint 30 fokig lehet használni a Duna vizét hűtésre. Ezt pedig most már el tudja érni a Duna. Még egy kis globális felmelegedés, és ez rendszeres, és hosszabb időszak is lehet. A végén akár úgy is járhatunk, hogy az atomerőmű ugyanúgy ki fog esni nyáron 1-2 hónapra, ahogy a napenergia is igen keveset hoz a legsötétebb téli időszakban. Ez nemcsak egy magyar trend, Németországban és Franciaországban is egyre gyakrabban fordul elő mostanában. Az atomerőmű ráadásul pont akkor fog kiesni, amikor a legtöbb áram kell a klímára, és amikor a napelemek pont nagyon jól termelnek.

2022-ben Franciaország a nagyon sok atomreaktorával nagyon nagy energiaválságba került, és Németország segítette ki őket. Macron, az elnök nagyon őszintén beismerte a helyzet súlyosságát.

” szükségünk van az Európa más országaiban megtermelt áramra, különösen Németországból “

Itt van a jelenlegi paksi erőmű áramtermelésének adata, amelyet a megadott dátumkor az Országos Atomenergiai Intézet oldaláról vettem. A 4-es blokk leállását hírek szerint egy hiba okozta. A 2-es blokk esetleg a rendszeres karbantartás miatt áll, az 1-es blokk bizonyára valami másik hiba miatt. Közben nyár közepe van, az erőmű kb. harmad áramot termel. Ez nem egy egyedi eset, rendszeresen előfordul, hogy importálni kell áramot, Paks I. részleges leállása miatt. Ez lenne a zsinóráram?! És akkor a Duna vizének hőmérséklete még közbe se szólt. Nesze neked zsinóráram! A napenergia csúcson ennél többet meg tud termelni. A Paks II. erőművéhez hasonló például a legújabb fehérorosz atomerőmű, amely az átadása után egy csomót állt. Ez biztonság és gazdaságosság szempontjából is totális kudarc. Első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy Paks II-vel csak az a hiba, hogy ellopják a fele pénzt, és, hogy nem pont a legjobb beruházás, amit az ország tehet. Első ránézésre az utóbbi csak annyiból áll, hogy hát miközben az egész világon elterjed a napenergia, Magyarország már megint lemarad a fejlődésben, és hát másik utat választ. Első ránézésre ez csak annyit jelent, hogy termelhetnénk olcsóbban is áramot, de hát valamennyivel drágábban termeljük. De nem, nem ennyi a baj. Gondoljuk meg! Ha Orbán nem bukik meg, és nem látja be, akkor Paks II felépül. Ellopják a felét, de azért csak felépül. Ha Orbán megbukik, akkor vagy időben bukik, vagy nem. És ha vagy leállítják Paks II-őt, vagy mégis befejezik. Ha leállítják, akkor vesztettünk egy csomót a felesleges beruházáson. Ha nem, akkor még rosszabb. Van ugyanis valami, amit nem szabad elfelejtenünk! Sem Orbán, az utódja meg reméljük, pláne nem tudja betiltani a napelemeket. Egy ilyen tiltás nagyon durva lenne. Tehát napelemek lesznek. Az is durva lenne, ha nem vennék át az áramot. Tehát az áramot át fogják venni. Ha pedig átveszik, és igen sok napelemes kapacitás fog kiépülni, akkor az atomreaktor nagy hátránya hirtelen totális csőd lesz: az ország túl fogja termelni áramot. Na most nag1) Mindkettővel lefedhető egy tartomány. 2) Azonos tartomány lefedése napelemmel olcsóbb. 3) Mindkettőt ki kell egészíteni, azonos tartomány lefedése mellett ugyanannyival. 4) Mindkettő mellett pontosan ugyanannyi tartalék kapacitás kell. A nukleárisnál nagyobb a kockázat, mert ott teljes, nagy kiesésekre kell felkészülni, a PV viszont mindig termel valamennyit.y eséllyel tőlünk délre még több napenergiás áram lesz ilyenkor, máshol esetleg szintén elég víz vagy szélenergia, és némi nap. És nem fogjuk tudni eladni az áramunkat, vagy csak igen nagy veszteséggel. És az atomreaktort nem lehet csak úgy leállítani. A népnek is igen nehéz azt mondani, hogy egy csomó áramot nem vesznek át. Pláne azzal az indoklással, hogy “azért, mert az idióta Orbán anno belekezdett ebbe a kib.szott atomerőműbe”. Legkésőbb ekkor emberek milliói fogják anyázni Orbánt az idiotizmusa miatt. Teljesen jogosan. Az Orbán-kormány lassan felismeri, hogy Paks II csőd lesz. Jelenleg a projekt egyre inkább késlekedik, és Orbánék úgy néz ki, megpróbálnak minél többet ellopni a megkezdett projektekből. Minél több pénzt megmenteni, ellopni maguknak. Meg húzzák az időt, hátha az oroszok szállnak ki belőle hamarabb. Ha le is állítják az egész projektet valamikor, akkor is, addig is, Mészárosék minél többet lopjanak. Bizonytalanodnak a kormány tervei is a jövőt illetően. Újabbhírek szerint, a kormány most már egy kifejezetten napelemes tervet támogat:

18 GW összkapacitás van megadva, úgy látszik, a kormány elfogadja, sőt tervezi, hogy lesz ennyi kapacitás 2040-ben. Az olvasó első kérdése az lehet, hogy 2040-re ennyivel nagyobb áramfogyasztást tervez? Nos nem, a 18 GW kapacitás maximális, ez pont a nagy napelem-hányad miatt nem jelent állandóan ennyi áram termelését. A napelemes rész nagyobbodásával a nominális kapacitás, valóban egyre nagyobb a tényleges termeléshez képest, ezt ne feledjük el! A napelem kapacitás a cikk szerint 12GW ez a 12 GW éjjel teljesen kiesik, marad 6GW. Mint fentebb láttuk, ez kb megfelel a jelenlegi éjjeli fogyasztásnak, kicsivel több. Igen ám, de mi lesz nappal? Lesz olyan nyári nap, amikor a 12 GW napelem-kapacitás egy igazán erős nyári napon, délben tényleg megtermel legalább 7GW áramot. Ez az, ami Magyarországnak nyáron, csúcsidőben maximum kell (ld. az ábrát fentebb). Na most a szénerőművek lekapcsolhatóak nappalra, de az atom nem, és leszabályozni is sokba kerül! Mi lesz tehát az atommal? Az lesz, hogy az erőmű, ha megépül, természetesen nappal is kénytelen lesz áramot termelni, és a napelemesek áramát nappal nem fogják átvenni. Ha ezt így keresztül erőltetik, akkor az állam nagyon fogja szívatni a népet. Ha nem, akkor Paks csődbe megy. Valaki mindenképpen nagyot fog szívni, és a napelem vagy nukleáris közül a nukleáris az, amit egy állam elkerülhet azzal, hogy nem építi meg. A napelemek elterjedését nem lehet megállítani, illetve az még drasztikusabb lépés lenne. Na ezért lesz szívás Paksi II. Amellett a napenergia mellett csak olyan más áramtermelőket kellene meghagyni, amelyek vagy maguk is környezetbarátok, vagy lekapcsolhatóak. Atomot nem! Ezt a helyzetet konkrétan illusztrálja kicsiben egy 2020 áprilisi adatsor, amikor szép idő volt, a koronavírus járvány miatt éppen kevés volt a fogyasztás, és a napenergia termelése már jelentős mértéket ért el. És már le kellett szabályozni az atomerőműveket, mert túltermelés volt. Emellett az áram ára negatív is volt, mivel amíg lehetett, inkább eladták negatív áron az áramot, mert a leszabályozás még drágább. Hogy lesz így Paks II nyereséges? Sehogy. Az évszázad bukása lesz. Na most képzeljük el, hogy mire Paks megépül, ez már mindennapos dolog lesz. Nyáron minden nap lekapcsolják nappal az atomot? Nyilván nem lehet, mert ha a leszabályozás mértéke eléri az egy blokk kikapcsolását, azt már nem lehet újraindítani egyhamar.

Ugyanezen időszak kapcsán Felsmann Balázs, a REKK kutató főmunkatársa, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének elnöke így foglalta össze a tanulságot: “Magyarán ha bejön a rendszerbe sok új naperőművi áramtermelés, akkor bizonyos napszakokban túltermelés keletkezik, mivel a szén- és atomerőművek termelését nem lehet rugalmasan visszafogni, amikor nincs rájuk szükség.” Érdemes elolvasni a cikket. Nagyon tömören pont azt írja le, mint én ebben a postban. Kérdezheti valaki, hogy a 7GW-os becslésem honnan van. Ez ugye a 12GW-os névleges kapacitás által az ország területén megtermelt áram maximuma. Ez azért nem 12GW, mert az egész országban nem nagyon vannak teljesen optimális viszonyok. Általában 1-2 felhő van az ország teljes területén. A becslés német adatokon alapul. 1) Németországban 2017-ben az installált napelem kapacitás 42,339 GW volt. 2) A Fraunhofer Insitut egyik kutatási anyagában, a 25. ábrán szerepelnek termelési adatok nap és szélenergiával. Ezek 15 perces értékek. Több esetben is látszik, hogy egy-egy nap folyamán hogy változott ez az érték. Az ábrán több napon is 25GW felé ment csak a napáram termelése (a szelet most ignoráljuk). 3) Ez egy majdnem 60%-os arány. Ha Magyarországon 12GW kapacitás lesz 2030-ra, és ez a Fidesz víziója, akkor sokszor 7GW felé fog menni a termelt áram. 4) Valójában a magyar arány nagyobb, mert Németországban jóval rosszabbak a napenergiás termelési viszonyok, és nagyobb ország, ott még ritkább az, hogy az egész országban hét ágra süt a nap. A jövő szempontjából talán egy másik nézőpont, ha azt nézzük, hogy hogy alakul a napelemes piac a világon, de a tőzsdén. A tőzsdén végül is sok ember nagyon komoly tétben szavaz, fogad arra, hogy minek van jövője, mi az, ami hasznot hoz, és arra is, hogy merre tovább. A tőzsdéről hozhatnék pár olyan részvényt, amely egy-egy cégről szól, és nagyon megugrott az utóbbi években. A kritikusok a szememre vethetik, hogy kiválogatom a céget, más cégeknek nem megy olyan jól. Álljon ezért itt egy olyan fund, a QLCN (NASDAQ Clean Edge Green Energy Index Fund), amely több részvényt magába foglal, de tematikusan megújuló energiás cégeket, és van tőzsdei árfolyama. Ezeket ETF-eknek nevezik.

Látható, hogy valamikor 2007 környékén volt egy nagy hype, amely azonban csak egy kezdeti lelkesedés, lufi volt. Aztán stagnálás következett, mert az üzletág nem hozott nagy hasznot. Most, az utóbbi hetekben azonban olyan ugrás történt, amilyen még nem volt ennek az üzletágnak a történelme során. Ez az áttörés jele. Ez azt jelenti, hogy PAKS II. pár év múlva tökéletesen nyilvánvalóan el fog lehetetlenedni. Nemrég jelent meg a Népszava egy cikke arról, hogy a napelem boom gyorsabb, mint ahogy tervezték. És ez még nem is annyira a lakossági, hanem vállalkozások projektjei. A cikk arról is szól, hogy a napelemek terjedésének korlátja most már inkább az lesz, hogy a hálózat nem elég modern, és nem fogja tudni felvenni és elosztani az áramot. De erre a nyilvánvalóan helyes megoldás a hálózat modernizálása. Nagy hülyeség lenne, ha csak azért fektetnénk egy nagy atomerőműbe, mert a napenergiát azért nem tudjuk rendesen kihasználni, mert az állam nem invesztált eleget az elektromos hálózatba (ami sokkal kevesebb befektetés).

Gigaprojektek

Itt felsorolok egy pár olyan irányadó projektet, amik mutatják a jövőt, az árakat, a lehetőségeket. Amivel Paks II-nek versenyeznie kellene tudni. De nem tud.

Dubai napelem-park

Ezt a napelemparkot összesen 2863 MW névleges kapacitásúra tervezik. 24,6% a kapacitás faktora, így 60 GWh áramot termel egy év alatt. Költséget tekintve a második fázist érdemes nézni, ehhez megvannak az adatok. Ez 430 GWh áramot termel egy évben, azaz a projekt döntő részét jelenti. És 320 millió dollárba került. Paks éves áramtermelésére (19TWh) felskálázva 1413 millió dollár jön ki, ami 1 ,165 milliárd euró. Paks II 10 milliárd euróba kerül. Ha hpzzá vesszük, hogy Magyarországon pesszimista becsléssel kb csak 10% kapacitás-faktort lehet elérni, akkor 2,866 milliárdnál tartunk. Ez még mindig annyival olcsóbb Paks II-nél, hogy nyugodtan tehetünk mellé még áramtárolási kapacitásokat is. Télen ez nyilván még tárolással együtt sem tud olyan sok áramot termelni, nyáron viszont tökéletesen illeszthető a fogyasztáshoz, ha van egy pár napos tárolási kapacitás. Paks II-höz képest tehát előnye és hátránya is van. Egy árból kihozható. És ezt 2017-ben már átadták. Azóta, és az elkövetkező években ez már csak olcsóbb lesz.

Ausztrália-Szingapúr napelem és áramkapcsolat

Ez egy olyan projekt (Australia-ASEAN Power Link), amely minimum fele annyi áramot termel (10GW, 9~TWh), mint Paks II (2,4GW és évente ~19TWh). Egyiknél sincs adat az éves áramtermelésre TWh-ban, Paks II-nél Paks I adatait arányosítottam fel, a napelemnél pedig 10%-os capacity factorral, ami nagyon alul becslés, főleg Ausztráliában. Az ASEA 16 milliárd dollárba fog kerülni, Paks II 12,5 milliárd euróba (bár ez még biztos el fog szaladni). Kicsit hamarabb meg fog megépülni. Nos, mindenesetre a napelemes projekt valamennyivel drágább, és valamennyivel kevesebb áramot termel, de már nagyságrenden belül van. Viszont:1) Az ASEAN projekt árában nagy részt képez a tenger alatti kábel, ami nem feltétlenül szükséges máshol.

Az ASEAN projektben benne van egy 50GWh-ás tárolási kapacitás, ami több, mint az 1 napos áramtermelés. Ez azt jelenti, hogy tökéletesen el tudják tárolni az áramot minimum egy napra, és tökéletesen tudnak alkalmazkodni a fogyasztási igényekhez. Paks II semmi ilyet nem tud.

Ami a kábelt illeti. Az Ausztrália-Szingapúr távolságot egy tenger alatti kábellel akarják megoldani. Ha ezt vesszük alapul, akkor ez kicsivel nagyobb távolság, mint az Afrika-Európa távolság. Terveztek hasonló projekteket ebben a viszonylatban Európában is. Ha az Ausztrál projekt megvalósul, akkor utána az európaiak is meg fognak. Azonos távolságot véve Afrikából ellátható lesz Európa azon része, amely nem részesül az északi, igen jó szeles adottságokkal.

Továbbá, Magyarországon igazából nem is kell a kábel. Kábel nélkül az egész messze jobban megéri és olcsóbb, tehát Magyarországon ez már most versenyképes az atommal. Valamennyi vezeték-fejlesztést nyilván ehhez is érdemes beszámolni, mert Ausztráliával ellentétben Európában nem süt mindig olyan jól a nap, nagyobbak az időjárási és az évszakos különbségek. Ezért mégis érdemesebb lehet nagyobb, elosztott rendszereket létrehozni, amelyek mégis összekötik Magyarországot mondjuk Dobrudzsával, Horvátországgal, Olaszországgal. Valahol mindig süt a nap. Az afrikai összekötéssel a telet is tökéletesen meg lehetne oldani.

Továbbá, ezek az erőművek és rendszerek már csak olcsóbbak lesznek. Ha ez a projekt még nem veri tökéletesen Paks II-t, akkor a következő, 5 vagy 10 év múlva már biztosan. Ne feledjük, hogy Paks II-nek 50 évig kellene nyereségesnek lennie ahhoz, hogy megtérüljön. Addigra pedig az ilyen projektek egészen biztosan töredékébe fognak kerülni, és tönkre fogják verni az atomot.

Okosvárosok Japánban és Kínában

Ez a cikk két japán és egy kínai okos városról szól. Az egyik japánnál említik, hogy gázturbinás áramtermelés is van. A másiknál, Fujisava SST esetében viszont azt, hogy 3 napig elegendő tárolási kapacitása van akkumulátorból. Ez a 3 nap nyáron, a tavasz és ősz egy bizonyos idejében biztos elég a folyamatos ellátásra a napelemeken alapulva. Télen esetleg nem. Mindenesetre egy ilyen rendszerbe az atomenergia felesleges, és inkább akadály lenne.

Okosváros Bécs mellett

Nemrég megjelent egy hír, és közepesen részletes leírás az indexen Aspernről, egy kísérleti lakótelepről, ahol komoly szereplőkkel, például a Siemensszel egy olyan komplex tervet alkottak, amelynek nagyon hangsúlyos része a smart grid, és ezen belül például a cikk említi a V2G megoldásokat:

” pár éven belül többségben lesznek az elektromos autók, és fontos szerepük is lesz a jövőben a város energiagazdálkodásában: a házak alatti parkolókban töltőn hagyott autók alkotnak majd amorf, okos algoritmusokkal szabályozott elektromosságtároló telepeket.”

Energetikai, főleg elektromos áram szempontjából a kísérleti lakótelep napenergiára épít, és a cél a hálózattól ugyan nem független, de lehetőleg nulla vagy pozitív mérlegű kvázi-önellátás:

“A jelenleg tesztelés alatt lévő, három épületből álló komplexum tehát egyrészt energiát fogyaszt, másrészt termel is energiát, összességében hol pozitív, hol negatív mérleggel.”

Napelempark tárolóval Sydney közelében

Ez a “Neon” nevezetű projekt 500MW napelem-kapacitásról és éppen 1 GW tároló-kapacitásról szól. Mit jelent ez? Hogy minimum 2 órára el tudják tárolni a termelt áramot, de gyakorlatilag több időre, mert ugye a napelem sosem termel 100%-on. Valószínűleg arról van szó, hogy a napi termelést az esti, naplemente utáni csúcs időre biztosan el tudják tárolni, de talán egész éjszakára is elegendő lehet. A projekt nagysága Paks II-hőz képest nem nagy, de egy szignifikáns egyedi példa arra, hogy merre tart a jövő. Egy ilyen projekt Ausztráliában nem teszi tönkre Paks II-t, mert nem érinti az európai hálózatot, és mert még nem elég nagy. De ez ugyebár csak egyetlen cég egyetlen projektje, és pár év alatt megvan. Nyilvánvaló, hogy ha ez most már elkezdődött, akkor ez az elkövetkező évtizedekben fel fog futni, és ami 10-20 év múlva lesz, az tönkre fogja vágni Paks II-t.

Példa egy CSP Projektre Spanyolországban

A Gemasolar project, közel 20MW-os névleges kapacitású, közel 46% kapacitás faktorral. Azaz átlagosan, egész évben, egész nap és éjjel ennyi a tényleges termelése. A 670 MHw tárolási kapacitással több napra tud energiát tárolni 99%-os hatásfokkal. Ez tehát nyáron folyamatos áram-ellátásra elég tud lenni, mivel az éjjelt és pár esős napot is át tud vészelni. Nyilván pont erre tervezték. Télen nyilván nem képes a folyamatos áramellátásra, és nyilván kevesebbet termel még nappal is. Bár Spanyolországban ez a jelenség is valamivel kisebb, mint Magyarországon. Télen egy ilyen erőmű, ilyen tárolási kapacitással nem elégséges. Amennyiben ezt nem fejlesztik tovább, akkor ezt az erőművet ki kell pótolni gázerőművekkel. Ami nem gond, mert tudjuk, hogy Paks II-t is ki kell pótolni.Ez elég lehet ahhoz, hogy ez legyen a jobb opció, és nem Paks II. Ha Paks II 2400 MW-os teljesítményéhez viszonyítjuk, akkor ebből persze több száz kellene. Ami szintén lehetséges, de idővel nyilván inkább nagyobb erőműveket fognak építeni. Mindez egy lehetőség. Magyarország nyilván nem jövőre fog teleépülni ilyen erőművekkel, hanem legfeljebb egy évtized alatt. De ez elég arra, hogy Paks II értelmetlenné váljon. És lehet, hogy Magyarországon, illetve az egész világon nem ez lesz a jövő, mert valami másik technológia még jobbnak bizonyul. De ha egy másik technológia még jobbnak bizonyul, akkor az fogja tönkretenni Paks II-t.

A világ legnagyobb napelem-parkja

Indiában, a sivatagban a Bhadla napelem-parkról azt írják, hogy a világ legnagyobb napelem-parkja volt 2020-ban. Valóban, 2245MW névleges kapacitása van. Ez majdnem annyi, mint Palks II névleges kapacitása (névlegesen 2400MW). Egy atomerőmű általában rendelkezik egy olyan 90% körüli kihasználtsággal (capacity load), egy napelemnél ez az érték 10% felett van. Indiában, a sivatagban lehet ez több is, de vegyük úgy, hogy mondjuk a tényleges kapacitása tizede Paks II-nek. Csakhogy az ára is kb. tizede, merthogy 1.3 milliárd (angolul “billion” = magyarul “milliárd”) dollár. Paks II meg becsülten 12 milliárd euró. Na, most Indiában nyilván valamivel olcsóbban is lehet építeni, de azért a kettő nagyjából azonos nagyságrend. Az atomreaktornál meg ugye az őzemeltetési költség még egészen magas, míg a napelemnél egészen kicsi a fenntartási költség (javítani, tisztítani érdemes). Ás ez a jelen. A jövőbe projektálva a trendeket a napelem egyértelműen olcsóbb lesz, óriási kapacitásokat lehet telepíteni, és csak a fogyasztáshoz való igazítás lesz probléma, de azt az atomnál is láttuk, hogy probléma.

A kiégett fűtőelemek tárolása

A kiégett fűtőelemek tárolása lehet, hogy nem is tűnik akkora gondnak az olvasó számára. Régen én sem gondoltam volna ekkora gondnak. Amikor az atomenergia a szénnel, gázzal, kőolajjal versenyzett, akkor egy kis méretű, kezelhető hulladék tárolása kis dolognak tűnt. Mint már fentebb utaltam rá, amikor viszont az atom környezetbarát megoldásokkal versenyez, amelyek a környezetvédelem szempontjából eleve jobbak, és mára már árban is versenyképesek, akkor már csak a fűtőelemek tárolásának ára is sokat számít. Ez az ár ugyanis nincs beleszámolva az LCOE értékben. Ezek a költségek nemcsak szignifikánsak, de igazából szinte felmérhetetlenek. Rövid távon is itt pár tucat milliárd forintok mennek el évente. Ez még nem tűnik szignifikánsnak Paks II költségeihez képest. De ha ezt felszorozzuk százezer évre, akkor ez a kiadás már csillagászati. A másik dolog, hogy a hírekben egyre csak azt olvasni, hogy tulajdonképpen a problémára nincs megoldás. Átmeneti tárolók vannak, de véglegesek nincsenek. Ha az ember meggondolja, hogy a tárolás nem évekről, nem is száz évről, hanem ezer évekről, tízezer évekről vagy százezer évekről szól, akkor a költségek tényleg nehezen láthatóak be. És van ezen túl is ezzel egy probléma, ami szintén a hosszú tárolással és a nagy biztonsági kockázattal kapcsolatos: valószínűleg nem véletlen, hogy nincsenek végleges megoldások. Valószínűleg itt nagy problémáról van szó. Az atomerőművek további építésével pedig csak a jövőnket tesszük tönkre. A jövő nemzedékeire rakunk egy lehet, hogy nagyon drága, és nagyon nehéz terhet.

Terrorista és hackertámadás

Egy atomerőmű nagyobb biztonsági kockázatot is jelent, mint a nap- vagy szélenergiás erőművek. Nemcsak Csernobil és Fukushima példája lebegjen előttünk, nemcsak a további különféle kisebb balesetek és leállások, hanem az is, hogy egy atomerőmű inkább lehet katonai vagy terrortámadás célpontja, és nagyobb kár is keletkezhet ilyenkor, illetve hasonló módon valamilyen hackertámadás célpontja is lehet, amely szintén lehet terrorista vagy másik ország támadása. Ezzel szemben egy szélerőmű elleni támadás viszonylag kicsi kárt okozhat maximum, egy napenergia-park elleni támadás meg gyakorlatilag semmi más kárt nem okozhat, mint amennyi az erőműben magában keletkezik, ami egészen jelentéktelen. Melyik terrorista tenne ilyet?!

2022-ben az oroszok megtámadták Ukrajnát, és eközben a leállt csernobili atomerőmű nem jelentett nagyobb kockázatot, viszont az aktív erőművek bizony igen. Ilyen volt például a zaporozzsjai erőműben történt nehézfegyveres támadás. Ha az ukránoknak nem atomerőműveik lettek volna, hanem nagyon sok napelem és szélerőmű, akkor ezeknek a lövése, bombázása nem lett volna olyan kockázatos, illetve az oroszok nem is tudták volna egy csapásra elfoglalni őket, és kontrollálni, lekapcsolni őket.

Eljárásbeli nehézségek

Nemrégiben megkeresett engem egy szakértő, aki, ha jól értettem, akkor atomerőművek területén engedélyeztetéshez szükséges eljárások, dokumentációk témakörével foglalkozik, illetve ilyen cége van, ilyen területen dolgozik. Elnézés, de ennek a területnek a szakszerű nevét én nem is tudom, és igen nehezen is tudnám kikeresni.

Abban a témában keresett meg, hogy Paks II megépítése gyakorlatilag lehetetlen lesz, illetve irdatlan nagy nehézségekbe fog ütközni, legalábbis a mostani felállásban és tervek szerint. Az illető neve Ondrej Zsemlye, és két videót (Paks 2 – bukás vagy gyözelem ?, Paks 2 – a beszállítók pokla, avagy tortúrája) osztott meg velem, amelyekben kétszer szűk fél órában elmondja ezeket a nehézségeket. A két videó erősen összefügg, a közember talán meg se nézné a másodikat, de azért én végignéztem őket.

Én nem vagyok szakértője ennek a témának. Igazából a zöld energia, és atomenergia témában sem vagyok szakértő, csak sok dolognak néztem utána. Ez a téma olyan, hogy én nem foglalkoztam volna vele, itt aztán tényleg nehéz utánanézni a dolgoknak, és engem annyira nem is érdekelt. Hiszen, ha ilyen okokból nem épülne meg Paks II., hát, nem sajnálnám. Így egy szakértő által összeszedve viszont elég érdekes a téma, és elég jó érvek vannak benne. A videó hitelességét számomra ez adja: Onderj Zsemlye hiteles személynek néz ki. Az interneten több helyenis keresztebe ellenőrizhető, hogy hiteles személyről van szó.
Amit mond, plauzibilis. Ami keveset tudok a témáról, az alapján hihetőnek tűnik az, amit arról mond, hogy az atomerőmű minden egyes lépésében szükséges engedélyeztetési, dokumentációs eljárások óriási feladatot jelentenek, nem akárki képes erre, lehet ebben nagyon szűk a keresztmetszet. Az ipar más területein ismerek ilyen minőségbiztosítási eljárásokat, és ott is eléggé bürokratikus a dolog. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy feleslegesen szigorúak ezek az eljárások, hanem azt, hogy bizonyára így vannak, ahogy Ondrej elmondja, és bizonyára igaz, hogy ezek óriási kihívások a beszállító cégeknek. Nem látom okát, hogy ha Ondrej nem szakmabeli volna, akkor miért készített volna ilyen videót, tehát mint szakmai véleményt komolynak kell elfogadnom. Az lehetséges, hogy a saját érdekei szerint beszél, de akkor a másik fél majd megválszolja ezeket az érveket. Számomra egyelőre logikusnak tűnnek.

Már csak azért is, mert amilyen atomerőmű-építési projektekről hallottunk az elmúlt évtizedben, az mind késlekedett, és egyre drágább lett. A finn erőművet pedig a finnek felmondták az oroszokkal, és nemcsak a háború miatt, orsszul állt az a projekt már korábban is. Amit Ondrej mond, az alapján ez érthetővé válik.

Összefoglalom még röviden azt, hogy a két videóból mire emlékszem, milyen fontos pontok, konklúziók vannak:

• Ondrej állítása, hogy az említett engedélyeztetési, odkumentációs eljárások nagyon sokat fogják késleltetni a projektet, és akár lehetetlenné teszik azt.
• A nehézségeket növeli, hogy a cseh atomerőmű miatt a régióban sok szakember el van foglalva, gondolom, itt önmagára is gondolt.
• Szinte lehetetlen nehézséget jelent, hogy az orosz erőmű egy egészen más rendszer, nemcsak technikailag, de engedélyek ügyében is. Miközben EU tagok vagyunk, és EU előírásoknak kell megfelelnünk. Paks I. esetében ugye ilyen nehézség azért nem volt, mert nem voltunk EU-tagok.
• A probléma nemcsak az, hogy késések jelentkeznek, hanem a cégek közötti feltételes összefüggések miatt ezek tovább gyűrűznek, halmozódnak. És az is,
• hogy sok cég ezek miatt kiesik, és ki fogja ezeket pótolni?

Mindeme nehézségek miatt én remélem, hogy Paks II nem fog megépülni. A baj számunkra ez esetben csupán az, hogy mire az építkezés közepén bukik meg a projekt, és így, az addig az országnak nagyon sok pénzébe kerül, nagyon nagy bukás lesz.

Konklúzió

Ha Paks II. áramtermelési kapacitását összevetjük egy éves szinten ugyanolyan kapacitást termelni képes napelemes rendszerrel, amely természetesen az országban elosztottan, magánházakra felszerelt napelemes rendszerekből, és különböző cégek napelem-parkjaiból áll, akkor. 1) Mindkettővel lefedhető az áramszükséglet egy tartománya. 2) Azonos tartomány lefedése napelemmel olcsóbb, ezt mondják ki az LCOE értékek, és egyértelműen, sokkal olcsóbb lesz addigra, mire Paks II üzembe állna. 3) Mindkettő megoldást ki kell egészíteni, azonos tartomány lefedése mellett ugyanannyi más erőművekkel, ami lehet fosszilis erőmű, legfontosabb komponensei a gázerőművek, melyeket könnyedén lehet alkalmazni kiegészítésre. A különbség csak annyi, hogy mikor kell bekapcsolni ezeket az erőműveket, de ez a különbség irreleváns. 4) Mindkettő megoldás mellett kell nemcsak kiegészítő kapacitás, de pótló kapacitás is. A napelemeknél a kiegészítő és a pótló kapacitás fogalma összemosódik, de nevezzük pótló kapacitásnak azt, ami napelemek mellett akkor kell, amikor a legnagyobb kiesés van. Paks II esetén kell teljes pótló kapacitás arra az esetre, ha teljesen kiesnek a reaktorok, ami megtörténhet üzemzavar, terrorista támadás, baleset vagy a Duna túlmelegedése miatt is. Tehát Paks II mellé 100% pótkapacitás kell. A napelemek mellé igazából elég egy olyan 60%, mert 40%-ot sötét, téli hónapokban is meg tudnak termelni. 5) A napelemek előnye még, hogy a beruházást magánemberek, különféle cégek végzik, és nem egyetlen, nagy, kockázatos beruházás orosz hitellel és vállalkozóval, amelyet az állam fizet a magyar adóforintokból, és még el is lopja a felét az Orbán-kormány 6) A napelemek másik előnye, hogy a beruházások öszönzik az embereket tároló kapacitások kiépítésére is. Paks II senkit nem ösztönöz arra, hogy tároló akkukat építsenek. A háztetőn lévő napelemek mellé viszont az emberek vagy beruháznak egy házi akkumulátorba is, vagy nem. De ha beruháznak, akkor magánemberek, maguktól fognak kiépíteni olyan tároló kapacitásokat, amelyek országos szinten nagyon sokat segítenek igénybeli és termelésbeli ingadozások kiegyenlítésére. Bemutattam, hogy ennél még sokkal több is várható a jövőben a smart grid technológia minden eszközével.