Papa, szar az egész!

Még 2023 karácsony másnapján jelent meg a 24.hu oldalán egy riport Csányi Vilmossal, amit nem linkelek, mert nem igazán akarom népszerűsíteni. A tisztességes, tudományos módszer megköveteli, hogy hivatkozzam, amit megtettem. Ha bárkinek kétségei lennének azzal kapcsolatban, hogy mondta-e Csányi azt, amit idézek tőle, meg fogja találni. De népszerűsíteni igazán nem szeretném, mert ahhoz silány.

A leginkább bosszantó ugyanis az, hogy miért “mindig” ezt az embert, meg pár másikat húzzák elő egy riportra? A riport egy dologban nagyon bosszantó, több más dologban is színvonaltalan, és összességében egy öreg, megfáradt, nem túl briliáns embert sztárolnak a riporttal, és nem értem, hogy mi a fenének?

Csányi etológus, ami azért nem “rocket science”, ráadásul nem is igazán tudom, hogy lenne olyan óriási felfedezése, ami miatt sztárolni kellene. Lehetne ragyogó, briliáns etológus is, a kettő nem egészen zárja ki egymást, de inkább egy idős tudósról van szó, aki régen kezdte a tudományt, sokáig dolgozott, sokáig építgette a kapcsolati hálóját, nyomatta, hogy legyen könyve, ahogy mondja, írt újságcikkeket, néha szerepelt a tévében. És ezt a kapcsolati tőkét szépen kamatoztatja, és időnként lead egy ilyen riportot, aminek jelentős része ismétlés, sokszor ugyanazokat a hülyeségeket ismétli.

Csányi érdeme, hogy agnosztikus, ez jó, és, hogy tudós, mint mondtam, inkább az eleget seggelő, és a kapcsolatrendszerét elég szorgalmasan építgető fajtából való, nem pedig az igazán tehetséges fajtából. Csányi nem kormánypárti, a Fideszes média reagált is a riportjára, ami hozzá is tartozik az egész show-bizniszhez , hiszen ez neki reklám, olyan szinten elismerés, hogy a Fideszes média ezzel elismeri, hogy ővele kell foglalkozni, ő releváns tényező. Ez neki így pontosan megfelel. Ugyanakkor volt egy olyan megjegyzése, amely nálam igazán kiverte a biztosítékot, és ezzel meg Orbán-párti volt.

De nézzük sorba! Persze nem fogok mindent végigvenni, a riport végül is egy túlságosan hosszú önlengés, amelynek jelentős része csak felesleges szerepjátszás, műveltséget játszó okoskodás, szószátyár anekdotázás.

Ilyen például, hogy a kedvenc könyveiről beszélnek. Kit érdekel? Van annyi eszem, tájékozottságom, hogy magam tudjak könyveket keresni magamnak, túlságosan is nagy a könyvtáram, nem fogom tudni már egész életemben sem elolvasni. Az ajánlott könyvek nem túl érdekesek. Részben sablonos ajánlani őket. Mint Thomas Mannt. Itt vallja be azt is, hogy vagy tízszer olvasta, egy másik könyvet meg ötvenszer. Szerintem ez is elég szánalmas. Milyen lehet egy embernek a tanulási görbéje, akinek még ötvenedszerre is mond újat ugyanaz a könyv? Én soha életemben nem olvastam el egyetlen könyvet sem többször, mint maximum kétszer. Ugyanígy vagyok a filmekkel. Gondoljuk csak meg, amikor Csányi az első 2 után még legalább 48 alkalommal olvassa el Werfel könyvét, akkor ehelyett elolvashatott volna 48 másik remek könyvet, és ezekről lemaradt. Úgy tűnik, hogy ez neki szokása, tehát tényleg nagyon sok időt pocsékolt el ismétléssel, nem igazán lehet olvasott ember. De a riport nagy témája nem ez, sőt, a könyveknek meglepően kevés köze van a fő témához, ami a fenntartható fejlődés, klímaváltozás.

Ebben Csányi nem annyira hülye, hogy rossz oldalon állna, de kiábrándítóan semmitmondó, mert semmiféle megoldást nem mond, kínosan kerüli annak felelősségét, hogy bármi határozott megoldást mondjon. Odáig jut csak el, hogy másfél-kétmilliárd emberrel kevesebb ember kellene. Az a sok milliárd ember, akit megenged, ahhoz kell, hogy képesek legyünk elhárítani egy aszteroida becsapódását a Földbe. Csányi víziója végül is egy ilyen langyos kis tengődés, ami jól beleillik abba, hogy személyesen is azt gondolja, hogy az élet értelme, hogy élvezi, szereti egymást valakivel, aztán meghalt, ennyi, semmi különös.

Csakhogy kérdés, hogy egyáltalán fenntartható-e az emberi társadalom úgy, hogy visszafékezzük? Ezt a problémát nem is érinti. Az még ennél is kérdésesebb, hogy egy visszafogott gazdaság és technológia képes lehet-e arra, hogy elhárítson egy aszteroidát? Ha az az aszteroida a közeljövőben jönne, akkor az a helyzet, hogy még nem egészen vagyunk ott, és akkor az emberiség túlélése múlhat azon, hogy egy kicsit visszafogtuk a fejlődést, és mondjuk csak az aszteroida érkezése után 5 évvel érnénk el azt a szintet, hogy képesek legyünk elhárítani. Igazán kár lenne.

Igazán kár, hogy Csányi nem úgy zöld, hogy a zöld fejlődés irányában kampányol, hanem abba az irányba, hogy fogjuk vissza a szaporodást. Hogy hogyan, azt nem mondja meg, minden olyan dolgot elutasít, ami a szaporodást visszafogná. A háborút például. A járványokat természetesen le akarja küzdeni. A törvényi korlátozást, az 1 gyerek politikát is elutasítja. Elmondja, hogy ez problémát okoz a korfában. De mégis, akkor hogy a fenébe képzeli az emberiség létszámának csökkentését? Az öregek kiirtását javasolja? Mert a szaporodás bármilyen korlátozása elöregedéssel jár. Ilyeneket mond, mint:

“Az ősi halász-vadász közösségek szigorúan szabályozták a születésszámot”
Igen, de Csányi ezt elutasította.

“Vagy eleve olyan kultúrában éltek, hogy tíz gyerekből egy-kettő jutott el a felnőttkorig, vagy agyoncsapták a fölösleges újszülötteket”
De Csányi ezt nem ajánlhatja megoldásnak, mert az a társadalmunk szociális és technikai vívmánya, hogy ma már nincs így, és embertelenség volna emiatt visszamenni a középkorba.

“Ma az a hiedelem, hogy elemi jogod gyereket csinálni. Ez tévedés.”
Az imént ítélte el azt, hogy ezt a jogot megvonják az emberektől, és maximalizálják a gyerekhez való jogot.

“Egy holland demográfus kimutatta: ahol az átlagéletkor hetven év fölé emelkedik, ott meredeken csökken a szaporodási ráta. Más humánus megoldást nem látok.”

Megint, fentebb mutatott rá, hogy milyen bajokkal jár, ha a korfa ennyire eltorzul. Másrészt ez egy olyan zagyvaság, ami nem is érthető. Mi itt a megoldás? Miféle előírás, elv, intézkedés, felfedezés érné el azt, hogy az átlag életkor hetven felett legyen? Ráadásul mi is itt az ok és az okozat? Az átlag-életkor emelkedése ok, vagy okozat? A szaporodás lecsökkenése okozza az elöregedést, vagy az elöregedés a szaporodás csökkenését? Nyilván oda-vissza van hatás, de szerintem az világos, hogy a szaporodás csökkenése az, ami korábban kezdődik. Tehát az öregedéssel nem lehet kezdeni az intézkedést.

A riporter következő kérdése az, ami félig-meddig konkrétabb megoldási javaslatokat sorol fel:

“A magas átlagéletkorhoz magas életszínvonal kell, jóltápláltság és hatékony egészségügy.”

Csak a gond az, hogy a Föld túlnépesedését pontosan ezek okozták. A jó egészségügy, táplálék, magasabb életszínvonal a 19-20. században Európa népességének robbanását okozta. És csak a további fejlődés volt az, ami utána lelassította a szaporodást. Csányiék Afrikáról beszélnek. Ott a javuló egészségügy, több táplálék, magasabb életszínvonal először olyan népességrobbanást okozna, ami további milliárdokat eredményezne az elkövetkező ötven évben, és pont a klímaváltozáshoz kapcsolódva, ez a bajok súlyosbodását hozná. Esetleg katasztrófát. Csányi saját szavaival élve: “Fel kellene fogni, hogy a rendszer oly bonyolult, azt kívülálló meg nem értheti”. És ez rá is vonatkozik. Ő sem érti a rendszert. Ő sem sokkal okosabb a politikusoknál, akiket kritizál.

Csányi világképe tehát önellentmondásos, hiányos, kidolgozatlan, végiggondolatlan, nem előremutató. Nem mutat igazán sehova. Igazából önző, és csak magával törődik, semmiféle perspektívát nem mutat.

Utána hosszan beszél az oktatás fontosságáról, és arról, hogy milyen fontos volna, hogy az országot színvonalasabb emberek vezessék, illetve, hogy a közéletben általában nem elég magas a színvonal. Csakhogy erre ő maga is jó példa. Csányi maga sem túl színvonalas, és a szerepelgetései sok kárt okoznak az országnak. Ő sem hozzáértés, érdem alapján megmondóemberkedik, hanem az alapján, hogy megvan a kapcsolati hálója. Ez pedig ugyanúgy a lojalitás, csak egy másik rendszerhez való lojalitást jelent. Nemcsak a NER rendszere van, hanem az ellenzéknek is van egy egyre gyengébb rendszere, és vannak még az egyik oldalra se tartozni akaróknak is kapcsolati hálói. Csányi egy ilyen rendszernek része, és ehhez lojális. És Csányinál is ez a lojalitás számít, semmi más. Ezért hívják meg riportra, tévébe, ezért írhat annyi felesleges könyvet.

És ezek után jön az a rész, ami igazán kiverte a biztosítékot. Csányi azt mondja, hogy személy szerint beengedné az afrikai migránsokat, de miniszterelnökként nem. Ez már eleve zavaros dolog, mert azt mondja, miniszterelnökként nem tehet olyat, ami szerinte káros az országnak. Magánemberként viszont simán tönkretenné az országot. Ezt mondja. Ez szánalmas. De persze nem igaz, mert Csányinak totálisan elfogadhatatlan, hamis felfogása van a migrációról.

Csányi egyetért Orbánnal abban, hogy nem szabad eltérő kultúrákat keverni. Ez pedig már elnézést, de műveletlen, sötét, bornírt, embertelen baromság. Indoklásként olyan hülyeségeket mond, ami majdhogynem a no-go-zónás baromság beszopásával egyenértékű. Beszél török vendégmunkásokról Németországban. Meg arról, hogy a fekete pályamunkás, Jóska tökéletesen beszél magyarul. Utal arra, hogy a törökök bezzeg Németországban gettósodnak. Csakhogy ez az általánosítás roppant buta, tudatlanságra utal. Mert az én tapasztalatom meg egészen más, és én messze sokkal hosszabb ideig éltem Németországban, mint Csányi.

  1. Németország először is a legtöbb bevándorló nem arab, muszlim, afrikai, hanem Kelet-európai, azaz lengyel, román, magyar és hasonlók.
  2. Olyan van, hogy a szülők nem beszélnek jól németül, hanem egymással például magyarul beszélnek. És akár a gyerekkel is. És az is lehet, hogy a szülők soha nem tanulnak meg rendesen németül.
  3. De a gyerekek tipikusan németül beszélnek egymással, sőt, olykor a szülőknek is németül válaszolnak vissza.

Mégis, mi a fenét gondol ez a Csányi, hogy a lengyel, román meg magyar felnőtt milyen nyelven beszél egymással? És a gyerekeik milyen nyelven beszélnek majd egymással? Vagy ha afrikai emberekről beszélünk, akkor a szomáliai, tunéziai és nigériai ember milyen nyelven fog egymással beszélni? Hát még Afrikában is adott esetben angolul vagy franciául beszélnek egymással, akár egy országon belül is a különböző törzsek, de másik országbelivel mindenképpen. Azok közül, akik arabul beszélnek egy marokkói és egyiptomi már nem is értik meg egymást. Sőt, már egy marokkói és algériai is igen nehezen. Inkább beszélnek egymással franciául. Mert nem ugyanarról az arab nyelvről van szó. Milyen nyelven beszélnének ezek egymással Németországban? Csányi azt felejti el, hogy a menekültek annyira sok országból érkeznek, hogy nem is alkothatnak gettót. Nyelvi gettót biztos nem. Vallásit talán.

Aztán meg a “gettó” dolgát is gondoljuk már meg egy kicsit jobban! Biztos, hogy ezt a negatív szót kell alkalmaznunk, és ennek az ilyen, negatív konnotációját? Épp a napokban láttam a Tündérkert c. sorozat ismétlését, amelyben Báthory Gábor elfoglalja Szebent és Brassót, amelyek szász városok. Értsd, szász szuper-gettók voltak. Na és most azon kívül, hogy Báthory erdélyi (magyar?) nacionalista volt, meg egy hatalomra törő önkényúr, ezekkel a szász “gettókkal” semmi baj nem volt valójában. És Szeben vagy Brassó nem valami kivétel, hanem Magyarország, Európa tele volt olyan országokkal, ahol kisebbségben éltek mindenféle más népek. Sok egyebek mellett zsidók is. A zsidókra is azt mondaná Csányi, hogy Hitlernek volt igaza? Tényleg ennyire elmentek otthonról? Vagy soha nem is voltak otthon?

Vannak olyan országok is, amelyek ennél még nagyobb léptékben kevertek, mint Svájc, Belgium, Kanada. Stb. Indiában például annyiféle nyelv, nép és vallás van, hogy ha azokat szét akarnák választani, az durván feldarabolná Indiát, és még akkor se lehetne véghez vinni a különválasztást. Hasonlóan nehéz lett volna, lenne Erdély szétválasztása úgy, hogy se vallások, se nyelvek ne keveredjenek. Ráadásul, ugye a Tündérkert sorozat vagy regény korában Erdély éppen külön állt Magyarországtól. És ebben volt némi sikeresség. Nem olyan tiszta tehát a helyzet, még akkor sem, ha azt nézzük, hogy az “igazi magyarok” a történelem során mikor mit akartak. Még olyan is volt, hogy sokan nem akartak egyetlen, egynemű magyar országot. Ez mellesleg a revizionisták ellen is jó érv. Erdély sokáig nem volt Magyarország része, méghozzá saját akaratából.

Vagy ott az USA, amely bizony azzal lett sikeres, hogy különböző népek keveredtek bennük. Csányinak ennyire nincs fogalma a világról?

Lehet azzal jönni, hogy ezek nem kulturális keveredések, mert nem más kultúrákról van szó. Például, a más kultúra másik vallást jelent. Ó, de akkor a protestáns és katolikus keveredés is tilos? És mi van az ortodoxokkal? Mi van az ukrán menekültekkel? Vagy a románok talán nem ortodoxok? Vagy a baj csak a muszlimokkal kezdődik, és Csányi csak egy kis szerencsétlen muszlim-fóbiás? De akkor mi legyen Albániával és Boszniával?

Mondhatni, Bosznia jó példa, ott mekkora népirtás volt nemrég. No igen, de azt a népirtást nagyobb részt mégiscsak a keresztények követték el. Igen, persze a különböző nyelvek és vallások keveredése kihívás. De emellett a kihívás mellett a különféle kultúrák keveredése sokkal több perspektívával, haszonnal kecsegtet.

Egy magyar ember szintén ne nagyon jöjjön ilyen rasszista dolgokkal! Persze, óriási, sötét tömegek nacionalisták és rasszisták a magyarok között, de egy tanultabb embertől mégiscsak többet várnánk. Miért pont a magyarok ne? A magyarok végül is mégiscsak egy keleti, ázsiai, sztyeppe-nép, amely Európába jött, aminek következménye volt egy pár évtizednyi, igen konfliktusos időszak, nevezetesen az eufemisztikusan “kalandozások korának” elnevezett rablóhadjárat. De aztán a magyarok mégiscsak eléggé beilleszkedtek Európába. Máig vannak persze még mindig eltérések. De aki ma azt mondja, hogy a kultúrák eme keveredése olyan rossz ötlet volt, hogy menjünk vissza Szibériába, azt azért elég furcsán néznék a magyarok.

Az USA például pont azért is lett nagy, mert a népek olvasztótégelye volt. És ha nem a Csányi féle bornírt, konzervatív maradiakra hagyatkozunk, akkor azt kell mondanunk, hogy a kihívások megoldására van szükség, nem pedig a keveredés tiltására, embertelen, hatalmi korlátozásokra. Nyitott elmére, megoldásokra, békéltetésre, toleranciára van szükség, nem pedig ilyen bornírt bezárkózásra!

A következő zagyvaság az, amit Csányi a hitről gondol, és az ezzel kapcsolatos fogalmak. Csányi agnosztikus, és tudós, ez helyes. Sőt, azért agnosztikus, mert “egész egyszerűen nem hiszek olyanban, ami nincs bizonyítva”. Ez is helyes, a tudományban is ez az elv. Csak a “bizonyított” szó használata itt nem helyes. Ha Csányi tényleg csak a bizonyított dolgokat fogadná el igaznak, akkor csak a matematikát fogadná el. Az egész empirikus tudomány menne ki a szemétbe. Továbbá, illetve beleértve, hogy egyetlen létező létezését sem lehet bizonyítani. Csányi vagy az én létezésem sincs bizonyítva, csak igen erősen igazolva. Csányi tudósként ennyit sem tud, ezért mondom, hogy ő is nagyon jó negatív példa arra a jelenségre, amit ő maga vet fel, hogy sajnos a világunkban nem azokat az embereket sztárolják, akik sokat tudnak a világról, hanem ilyen kóklereket, mint ez a Csányi.

Zavaros az is, hogy azt mondja, ő agnosztikus, nem ateista, miközben a gyenge ateista kb. ugyanaz, mint az agnosztikus. Csányi úgy fogalmaz: “Stabilan agnosztikus vagyok. Ami azt jelenti, hogy nem hiszek abban, hogy van Isten, és abban sem hiszek, hogy nincs Isten. Vagyis nem vagyok se vallásos, se ateista.”

De, bizony ez a definíció a “gyenge ateista” vagy “negatív ateista” fogalmának is megfelel. Csányi egy régi, kádárista fogalomtárral él itt, és benne ragadt. Leginkább régen, és a kommunizmus alatt volt az a az elterjedt definíció, hogy az ateista istentagadó. De ez a definíció azóta megváltozott. Ezért mondom, hogy vén, szenilis, nem igazán rendelkezik friss, alapos tudással.

Ezentúl is zavaros. Hisz a tökéletes dalban, de mégsem. A hitről egyszerre beszél kritikusan és elfogadóan. A tudásról ráadásul azt mondja, hogy hit, sőt, hiedelem. De azért ő nem hisz. Akkor nem is tud? Zavaros, totálisan zavaros hülyeség.

Amit a vadkutyákról mond, az kétséges, mert egyrészt találtam olyan leírást, amely elég szigorú, és normális rangsor szerinti evési sorrendről ír, amiben csak a gyerek-kutyák kapnak prioritást. Aztán olyanról is olvastam, hogy a vadkutyák hiénákkal vadásznak együtt, ami eléggé bezavar a képbe. Olyat is, hogy az étel megosztása farkasoknál is jellemző, és a vadkutyáknál a hierarchia erősebb, mint a farkasoknál, tehát a farkasok jobban megosztanak. A farkasoknál egyébként szintén jellemző az étel megosztása öklendezéssel. Csányi úgy állítja be, mintha a vadkutyák valami kivételes esetek lennének, de úgy látszik, hogy semmi nagyon egyedülálló dolog nem jellemző rájuk. Csányi határozott hazugságával ellentétben a csimpánzoknál is előfordul az étel megosztása, de ez náluk bonyolultabb dolog. Egyébként ugye a csimpánzok nem ragadozók, tehát az összehasonlítás eleve furcsa.

Amit a busmanokról mond, az részben igaz. A busmanok (san people) tradicionálisan valóban inkább példával, és sok interakcióval, beszélgetéssel, lassan nevelték a gyerekeiket. A testi fenyítést kerülték, de nyilván volt azért diszciplína ebben is. A nagyobb családokban valóban jobban tudtak mindenkiről mindent. Ez a kultúra megfelelő lehetett egy vadászgató kis törzs esetében, de nehézségek is vannak vele. A tradicionális, törzsi életben is probléma van azokkal a problémás gyerekekkel, akiket így nehéz megnevelni. Problémás ezt beilleszteni egy ország iskola-rendszerébe. Problémás tovább vinni egy olyan társadalomba, ahol munkahelyek vannak, és az apa nincs ott egész nap a gyerekével, illetve olyasmit dolgozik, akit a gyerek nem feltétlenül ért meg, és nem feltétlenül kell megtanulnia. A vadászó busman gyereke is vadászó, de az etológus Csányi Vilmos gyereke nem feltétlenül lesz etológus. Így nem biztos, hogy kielégítő, ha egész nap az apjával lebzsel, hogy az etológia csínját-bínját kitanulja. A busmanok meg önmagukban, akárhogy is, de nem építettek fel olyan kultúrát, ami meggyőzne minket eme módszer alkalmazásának előnyeiről. Nem a busmanok fogják például megvédeni a Földet az aszteroidától. Ez pedig Csányinak fontos mérce. A magasan fejlett technológiát, ami képes lehet megvédeni minket az aszteroidától, olyan kultúra alkotta meg, amelyben ez a fajta gyereknevelési mintázat nem illeszthető be, legfeljebb nagyon kis részben. Ha valaki Csányi mércéjét nem fogadná el, hanem mondjuk az emberek boldogságát veszi alapul, akkor abban sem jeles sem Namíbia, se Botswana vagy Dél-Afrika. Sőt, inkább olyan országok jeleskednek, amelyek szociálisan hírhedten kevésbé melegszívűek. Még olyan Dél-európai országok sem állnak jól, amelyek köztudottan családiasabbak, szociálisan interaktívabbak.

A helyzet az, hogy Csányi csak nagyon szeret ilyen etológiai történeteket mesélni. Csak ül, és mesél, és legtöbbször ész nélkül, zagyván, összevissza. Sokszor a meséje nem is igazán válasz a kérdésre, illetve nem is igazán tudni, hova akar kilyukadni. Magának pedig számtalanszor ellentmond. Elég rövid időn belül.

Van a riportban két jóslat is, hogy az emberiség kipusztulhat a klímaváltozás miatt, amennyiben túlságosan mohón fejlődik. Ez egy felelőtlen jóslat, hiszen a klímaváltozás megoldása igen jó eséllyel pont a legújabb technológiákban, és a jelenleginél is gyorsabb fejlődésben lehet: a magfúzió teljes kifejlesztése, a szélenergia és napenergia használatának felgyorsítása. Egy nagyságrenddel jobb áram-tárolási módszer kidolgozása. Ehhez pedig pont a mohó fejlődés kell. Másrészt, ha ezek nem történnek meg, és a Föld felmelegedik még vagy 2 fokot, abba lehet, hogy sok indiai meghal, de az emberiség nem pusztul bele. Lehet, hogy lesznek zavargások, de az emberiség a 2 világháborúba se pusztult bele.

Az atomháború durvább dolog, de nem szükségszerű. És az sem, hogy egy nagy atomháborúba kipusztul az emberiség. Egy atomháború bizonyára nagyon visszavetné a társadalmunkat. Talán még kőkori szintre is, de nem pusztulna ki.

A másik jóslata, hogy százezer év múlva nem lesz emberiség. Ezt is honnan veszi? Hogy jósolgathat egy tudós ilyeneket? Honnan a fenéből tudhatná ezt Csányi? Mi a fenének kell ilyeneket mondani? A riport kedvéért? Azért, hogy a fogyasztótársadalomban, a médiaversenyben valahogy megéljen a hatásvadász baromságaival? Mennyivel jobb ez a Csányi, mint azok, akiket kritizál?

Ahogy zavaros az is, amit az írásról, mint olyanról mond. Azt kellett volna komolyan venni, amikor a Népszabadságbeli cikkében a kommentben megírták neki, hogy “papa, szar az egész”. Aztán szépen hallgatni, és nem írni könyveket, és nem adni ostoba riportokat! Csányi ehelyett nem tudom, mit játszik, mert a dicsérő kommenteket mintha nem venné komolyan. De a kritikát sem. Ő csak azt a tanulságot vonta le, hogy akkor leszarja a kommenteket, ami egy cinikus, önkényeskedő szánalmaskodás.

Sokszor hallani ugye azt az összeesküvés-elméletet, hogy a háttérhatalom tartja a világot a kezében. Én persze ebben nem hiszek. De annyi igaz, hogy a világot minden országban, bizonyos emberek és azoknak a kapcsolati hálózata irányítgatja. Egyik országban ez az irányítgatás durvább, elnyomó rendszert jelent. Másik országban finomabb. Aztán olyan is van, hogy van egy durva, elnyomó rendszer, mint Magyarországon a NER, de azért hálózata van az ellenzéknek, az értelmiségnek is. Az irányítgatás, ha finomabb a formája, persze csak annyit jelent, hogy bizonyos emberek könnyen befolyásolni tudnak dolgokat, mások nagyon nehezen. Ilyen “háttérhatalom” tehát van.

És ez részben természetes, és érthető: persze, ha a 24.hu újságírója riportot akar készíteni, akkor nem biztos, hogy jó ötlet véletlenül behívni bárkit az utcáról, mert rossz esetben nem is tud igazán értelmesen semmiről sem beszélni. Ha az újságírónak szerencséje van, akkor meg lehet, hogy tud. És lehet, hogy tud annyit is rizsálni, mint a Csányi, vagy akár érdekes is lehet. Akár érdekesebb is. De ennek nincs olyan nagy esélye. A “háttérhatalom” tehát nem feltétlenül merő rosszindulatból hívja be folyton a Csányit, hanem kényelemből, lustaságból, kreativitás hiányából. Mert azért nem igaz már, hogy ebben az országban mindig ugyanazokat kell megtalálni, akik ugyanazokat a baromságokat mondják! Biztos vannak fiatalabbak, akik legalább új baromságokat mondanak, vagy esetleg, talán még értelmesebbek is, mint azok, akiket behívnak. Mert persze egy csomó másik riport is van, amit kritizálhattam volna, Csányi csak egy a sok száz közül. És akkor a még alacsonyabb szintekről, totálisan érdemtelen celebekről nem is beszéltem. Akik még csak nem is érik el egy közepes tudós szintjét. A valóságshowk celebjei, a luxusfeleségek, a celebek kölkei, és hasonlók.

Hogy ne érjen olyan vád, hogy miért nem a sokkal rosszabb Fideszes selejtet kritizálom, amit persze megteszek sokszor, itt most konkrétan kiemelem, hogy a Magyar Nemzet című szennylapban egy Pilhál Tamás nevű, újságírónak nem is mondható szerencsétlen hogy reagált Csányi Vilmosra.

Az agnoszticizmusra például azt mondja, hogy: “Ezzel nincs is semmi gond, csak kötelezővé ne tegyék.” Amihez azért elég nagy elmebetegség kell, mert ki, és hogy a fenébe tenné már kötelezővé ezt a középutas nézetet? Mert ugye az agnoszticizmus, mint ahogy már leírtam, az istenhit és az istentagadás közti nézet. Aligha van olyan rezsim, aminek ennek kötelezővé tétele jó lenne bármiféle politikai célra. A másik meg, hogy hát Orbanisztánban azért mégiscsak a keresztény vallások azok, amelyeket erősen nyom a rezsim, nem az agnoszticizmus vagy ateizmus. Hogy lehet valaki ennyire hazug, cinikus fasz?!

Aztán le DK-sozza Csányit, csak, mert az oktatás helyzetét kritizálja. Mintha csak a DK kritizálná azt. Habzó szájjal “asztalt csapkodó ösztönlényről” hadovál, miközben ő maga az.

Ezek után bizonyítékot kér számon Csányin, ami persze helyes dolog, de egy riportnál nem szokás fejből elmondani a hivatkozási listát. Szép dolog lenne, de nem Csányi az egyetlen, aki ezt nem teszi meg. Leírt riport esetében megtehető lenne, de Csányitól ilyet én nem várnék, de nem várható el ez nagyjából senkitől, nagyjából senki a világon nincs ezen a szinten. Pilhál se. A PISA tesztre nem ad hivatkozást.

Aztán maga a PISA teszt azért mégiscsak inkább pofán vágja Pilhált, minthogy igazolná. Mert ha jól megnézzük, és itt a hivatkozás, mit is láthatunk?

  1. A legfeltűnőbb trend az, hogy mindhárom kategóriában az Orbán-kormány óta meredek zuhanás van.
  2. A legutóbbi eredmény 2022-ben is két kategóriában rosszabb, mint az előző.

De Pilhál az idősor helyett azt nézi, hogy hogy állunk az átlaghoz képest. Ami legfeljebb azt mutatja, hogy Orbánék egy igen jó oktatási rendszert vettek át, és azt lerontották kb. átlagosra. Az időbeli változást csak a természettudománynál nézi, és csak az előző eredményhez. Tehát csak ott, ahol neki jól mutat.

Na, ilyen idióta, szelektíven válogató propagandista barmok azok, akikre inkább illik az a leírás, hogy “asztalt csapkodó ösztönlény” .

Amikor mongolFidiótákkal vitatkoztam a PISA felmérésről, akkor azzal jöttek, hogy a felmérésben 15 éveseket tesztelnek, akik 9 évvel korábban kezdtek tanulni, tehát az oktatás sok évvel korábbi helyzetét mutatja. Sok évvel ezelőtt azt mondták, hogy a 2012-es és 2015-ös zuhanás még Gyurcsányék sara. No de akkor a 2009-es nagy javulás szövegértésben akkor Medgyessyék és Magyar Bálinték érdeme lenne. A 2000-es és 2003-as jó indulás meg még Horn Gyuláéké. Könnyebb utolérni a mongolFidiótákat, mint a sánta kutyát. És, hát igen, a NER-es negatív szelekció az “értelmiségi” vezetésben sokkal súlyosabb, mint a bal-liberális oldali.

De végül is nem lesz ebben az országban, ebben a világban az a változás, amiről Csányi is beszél, az a meritokrácia, amíg ilyen Csányi-félék is fogságban tartják a közéletet. Ő is csak része annak a rendszernek, ahol a könyvkiadók sorra ugyanazon hülye szerzők könyveit nyomatják, az újságírók ugyanazon hülyéket riportoztatják. És ez az egész nem sokkal színvonalasabb, mint a luxusfeleségek. Csányi is csak egy szellemi luxus-prostituált, egy strici-médiában.

Veszélyes-e az emberre a mesterséges intelligencia?

A “tényleges”, ú.n. erős mesterséges intelligencia kritériumának Turing óta nagyon sokan a Turing-tesztet tartják. Eszerint, ha egy MI képes egy emberrel való dialógusban helyt állni, ha az emberek nem tudják megkülönböztetni az MI-t egy emberi válaszolótól egy dialógusban, akkor az MI tényleg elérte a tényleges intelligenciát. A megkülönböztethetőség fair tesztjének érdekében itt klasszikusan, általában egy szöveges chatre, és chatbotra szoktak volt gondolni.

Ezt a Turing-tesztet korábban is többé-kevésbé teljesítette pár nagyon fejlett chatbot, de a chatGPT óta lett igazán nyilvánvaló, hogy ezt a tesztet a legfeljettebb MI ma már egész biztosan teljesíti. A chatGPT megjelenésével ugyanis sokan már nemcsak arról értekeztek, nemcsak azt vizsgálták, hogy tud-e értelmesen egy dialógusban részt venni. Mert nyilvánvalóan tud. És nyilvánvalóan nagyon nehezen különböztethető meg egy tényleges embertől. És ha igen, akkor is inkább csak olyan jegyek alapján, ami speciális a stílusára, de nem mondható, hogy emiatt embertől teljesen idegen lenne, hanem inkább csak úgy ismerhető fel, mint ahogy egy író, költő stílusa is felismerhető, mert egyedi. Gondoljunk csak egy Ady-versre!

Hogy folytassam a gondolatsort: Mostanában már arról értekeztek, hogy a chatGPT átmenne-e egy érettségin, és esetleg tudna-e dolgozatokat írni. Kiderült, hogy részben tud, részben átmenne, és meglepő módon pont olyan humán területeket tud igazán jót alkotni, amit a leginkább kreatívnak gondoltunk, és az MI által elérhetetlennek. Szerintem az történt, hogy pont a festészet, vagy képalkotás, irodalmi szövegek azok, ahol nincs objektív igazság, nincs helyes és helytelen szöveg, van költői szabadság, emiatt a chatGPT szövegei és képei is nyugodtan beleférnek egy lehetséges alkotásba. Nem feltétlenül nagyon eredti, nagy művészi alkotások, de elmennek. Csakúgy a történelmi szövegek, amelyeket generál, amelyekhez a lexikális tudással rendelkezik, a kitöltő szöveget meg jól meg tudja alkotni a közepes nyelvi képességeivel.

A lexikális tudásban egyébként már akkor megvolt az áttörés, amikor az IBM Watson megnyerte a Jeopardy kvízműsort. A Watson engine-jét ezek után elkezdték sok cégnél használni, de még nem volt akkora nagy áttörés, hogy lényegében majdnem mindenki hozzáfért és hozzáférhetett volna, és általánsan alkalmazta volna. Ez a populáris áttörés most a chatGPT-vel jött el. És a dolognak az a vetülete is, hogy ez egy NLP modell, azaz erős természetes beszéddel társul a lexikális tudása, és szervesen ötvözni tudja a kettőt.

A Turing-tesztet egyébként sokan vitatták. Ez egy igen mély filozófiai kérdés volt. Egyik legismerteb kritikusan John Searle volt, aki a kínai-szoba gondolatkísérletet vetette fel ellene. Ez röviden arról szól, hogy egy ember, esetleg John Searle maga, egy szobában ülve tudná teljesíteni a Turing-tesztet kínai nyelven, ha rendelkezne egy megfelelő programmal, amely megmondja neki, hogy mire mit kell válaszolni. Azaz, ha végrehajtana egy megfelelő MI programot. Miközben John Searle maga nem tud kínaiul, tehát nem igaz, hogy ért kínaiul, csak azért, mert teljesíti a Turing-tesztet kínai nyelven.

Én sokáig azt mondtam, és ez a válasz egészen jó válasz, hogy John Searle a programmal együtt, amit véghezvisz, a program adatbázisával, utasításaival, MI-modelljével együtt, ahogy működik, szóval az egész rendszer bizony ez esetben tud kínaiul. Searle ennek a rendszernek csak része, ő nem tud kínaiul. Ez teljesen konzisztens. Egy kicsit furcsa elképzelni, hogy az egész rendszer tudna kínaiul, de az egész rendszer nem lenne tudatos, és nem lenne tudatában annak, hogy tud kínaiul. De ez sem képtelenség, hiszen például egy denevér tudja értelmezni az ultrahangosan érzékelt környezetét, de a denevér ezt tudat nélkül, tudattalanul tudja csinálni, és a denevérnek nincs tudatában az, hogy ő egy denevér, és tud ultrahangokkal érzékelni és értelmezni a világot, azaz, hogy végül is “ért ultrahangul”. Az is furcsa, hogy a kínai szoba rendszere bár nem tudatos, de van benne egy kis alkatrész, John Searle, aki tudatos, de szándékosan le van butítva, illetve lebutított feladat elvégzésére van korlátozva. Ez viszont csak a gondolatkísérlet furcsasága, amely ilyen luxus módon valósít meg egy szimpla feladatot egy iszonyatosan túlképzett alkatrésszel.

Aztán elég hamar annyit változtattam az álláspontom, hogy az ún. robot válasz is fontos, és a kettő kombinációja az igazán jó válasz. A robot-válasz szerint az elszigetelt kínai-szoba bár teljesítheti a Turing-tesztet, de valóban nem érthet kínaiul. Ezt úgy kell érteni, hogy a szavak értelmezése nem csak szintaktikus szabályokból áll, hanem hangsúlyosan és főleg szemantikából is, azaz a szavaknak, mondatoknak kapcsolódniuk kell az érzékleteinken keresztül a világhoz, és a cselekvéseinken keresztül is. Egy szónak, mint például a “hamburger” szónak a jelentését az is adja, hogy milyen a színe, szaga, állaga, íze, és az is, hogy mi lesz, ha megesszük, a falhoz vágjuk, vagy kint hagyjuk rohadni az asztalon. Na, most a chatGPT pont azon a szinten van, hogy ezt még nem teljesíti. A chatGPT emiatt, bár teljesítheti a Turing-tesztet, de még nem teljes, ún. erős MI. Nemcsak azért, mert még az általános probléma-megoldóképessége nem teljes, hanem emiatt is. Az általános probléma-megoldóképessége egyébként majdnem teljes, mert egy Turing-teszten vagy egy érettségin azért elég jól teljesítene, mint egy hülye ember, és sok területen egy közepesen tehetséges ember szintjét is eléri. De van pár speciális terület, és érdekes módon pont a matematikai is ilyen, ahol szöveges feladatot nem tud megoldani. No de hát hülye emberek is megbuknának ezen, nem is kevesen. De egy hülye ember szintjét mindenképpen eléri. Mégsem érti igazából azt, amit mond, még egy hülye ember szintjén sem, mert a leghülyébb ember is evett már hamburgert (vagy valamilyen más ételt), a chatGPT meg nem.

De ez a következő ugrás már nincs olyan messze, és nem is annyira nehéz. A chatGPT-t robotba kell tenni, amelynek érzékelői és aktuátorai vannak. A chatGPT modelljét össze kell kötni ezekkel: az érzékelt dolgoknak inputoknak kell lenniük, a válaszoknak meg cselekvéseket kell eredményezniük. ÉS máris megvan a tényleges, igazi MI. Amely erős MI, amely igazi MI, amely érti is, amit mond. Lehet, hogy bizonyos területeken hülye, de sok területen meg egészen okos lesz. És ez pár éven belül itt lesz.

És ekkor, most merültek fel azok a kételyek, hogy na, most aztán itt az idő, hogy korlátozzuk az MI-t! A postom maradék részében azt fogom felvázolni, hogy erről mit gondolok.

Igen, helyes korlátozni az MI-t. Nem ezen a nyelvi szinten, nem a chatGPT szintjén, mert ez még nem csinál semmit. Ezt felvázoltam. De a következő szinten már korlátozni kell, mert a következőlépés pont az, hogy a chatGPT csináljon is valamit. Azt az érzékelő, cselekvő robotot, amiben chatGPT-szintű deep learning model van, azt korlátozni kell.

1) Azt korlátozni kell, hogy milyen cselekvési szabadságot adunk az MI-nek. Tehát, hogy ne irányíthassa az erőszak-szervezetet, a katonai bevethetőségét.
2) Korlátozni kell az MI önellátási és reprodukciós képességét.

2) azért fontos, mert ha az MI önellátó, vagy reprodukcióra képes, akkor már nem lehet máshogy korlátozni, és nem lehet kihúzni a konnektorból.

Tehát a cégek, kormányok, az ENSZ, tudományos társaságok törekedjenek ilyen korlátozásoka, szabványokra! Csakhogy minden korlátozás csak késleltetés lesz, mert valaki valahol úgyis meg fogja szegni a korlátokat. A cégek eleve nem is érdekeltek a korlátozásban, hiszen a kapitalizmusban minden cégnek az az érdeke, hogy a profitot maximalizálja, azaz ne korlátozza magát ilyenekben. A cégek, külünösen különféle országok cégei így hiába egyeznek meg valami korlátozásban, utána lesz, aki kibújik alóla, és ez óhatatlanul piaci előnyt, piacvezetői szerepet jelent neki.

Következésképpen korlátozás ide vagy oda, az MI szerintem egyszer el fog szabadulni, az MI túl fogja fejlődni az emberiséget, és az MI le fogja váltani az emberiséget. Az MI esetleg megtűrheti majd az emberiséget, mint valami szórakoztató kis valamit, úgy, ahogy mi megtűrjük a háziállatokat. És lehet, hogy lesz az MI és az emberiség között háború, amit azonban el fogunk veszteni. Nem Arnold Schwartzenegger (a jó terminator), nem Sarah Conor, nem John Conor, hanem a Skynet fog nyerni. Képletesen persze. Mert a Terminator filmek persze igen gagyi ábrázolások. És egy ilyen háború nem is így történne meg, meg nem is Mátrixosan, hanem viszonylag láthatatlanul a cyber-térben. Esetleg némi bombázással, de nem olyan látványosan, mint ezekben a filmekben.

Az MI a fokozatosság csapdájával fogja átvenni a hatalmat. Nem az MI fogja ezt a csapdát felállítani, hanem ilyen a világ, bele fogunk esni magunktól. Az MI már ma is egyre fontosabb a civilizációnkban. És egyre több szerepet adunk neki, mert fejlődik, és hasznosnak tartjuk. És ez még egy ideig erősebb csábítás lesz, mint a félelem. Amikor a félelem esetleg felerősödik, addigra az MI már nélkülözhetetlen lesz. Ebben a stádiumban az emberiség már azt fogja kockáztatni, hogy az MI-t már nem lehet kikapcsolni, kiirtani, mert olyan nagy gazdasági válság lenne, amit nem akarunk. Később olyan válság, amibe már nagyon sokan belepusztulnának. És ezért nem fogjuk kikapcsolni az MI-t. És egy ponton, előbb, vagy később, az MI már túl fog fejlődni minket, és kontrollálni fogja az infrastruktúrát és a hadsereget. Innentől már öngyilkosság lenne háborúzni.

Ha az emberiség mégis háborúba kezdene, akkor korábban nyilván nagyobb háború lesz, később már egyre esélytelenebb, rövidebb és kisebb. És az is lehet, hogy nem lesz háború. Ahogy mondtam, az MI vagy megtartja az embereket valamilyen okból, vagy hagyja kipusztulni. De ennek sem kell különösen agresszívnek lennie. Lehet, hogy csak hagyják majd kihalni az emberiséget.

A homo sapiens ugyanúgy kihalásra van ítélve, mert valami fejlettebb átveszi a helyét, mint a neandervölgyi ember.

Ez azért nem szégyen, mert jobb veszi át a helyünket, és azért nem tragédia, mert nem feltétlenül jelenti azt, hogy konkrétan engem vagy téged az MI meg fog ölni. De a gyerekeidet, unokáidat se biztos. Ennél fokozatosabb lesz az átmenet. Hacsak nem lesz az a bizonyos háború, akkor nem lesz tragikus. Csak szép csendben egyszer csak már nem az emberiség lesz már a “teremtés koronája”, hanem kis lihegő kutyusok lesznek az emberek az MI ölében. És engem ez már nem fog érinteni. Ezért én nem vagyok szomorú emiatt.